773 talált állásfoglalás az egészségügyi szolgáltatás kifejezésre

Kérdés:

Elismerhető üzemi balesetként, ha egy munkavállaló a munkáltató által biztosított ebédidőben a munkáltató telephelyén kívül, egy bevásárlóközpont éttermében megbotlott, elesett, és eltörte a csuklóját, vagy el kell utasítani a baleseti táppénz iránti kérelmét?

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre vagy táppénzre egy duális képzésben részt vevő, hallgatói munkaszerződéssel rendelkező hallgató, aki munkába menet súlyos balesetet szenvedett?

Kérdés: Mit tehet a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy munkavállaló többszöri felszólításra sem adja le az e-mailben megküldött keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás eredeti példányát? Szankcionálható a munkáltató az 5 évente kötelező kifizetőhelyi ellenőrzés során, ha nem áll rendelkezésére az eredeti orvosi igazolás?

Kérdés: Valóban nincs szükség biztosítottként történő bejelentésre egy rokkantsági ellátásban részesülő, 80 százalékos egészségügyi károsodott személy esetében annak érdekében, hogy rendszeres, díjmentes egészségügyi ellátása biztosítva legyen? Az érintett egy betéti társaság kültagja, és heti két napra, napi 6 órára alkalmi munkavállalóként bejelentésre kerülne a társaságba. Elegendő számára ez a bejelentés? Helyesen gondolja a társaság, hogy a rokkantsági ellátás miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a kültag nem kötelezett? Az alkalmi bejelentések miatt a napi 4800 forint megfizetésre kerül. A tag egészségi állapota végleges.

Kérdés: Jogosult lehet saját jogán táppénzre az a szülő nő, aki azért nem igényel CSED-et, mert két nagyobb gyermeke jogán ápolási díjban részesül? A CSED összege meghaladná az ápolási díj összegét, így arra való további jogosultsága megszűnne, de az anya ragaszkodik ehhez a díjazáshoz.

Kérdés:

Hogyan változik egy kisadózó egyéni vállalkozó közteherfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a jelenleg fennálló munkaviszonya 2026. február 28-tól megszűnik? Keletkeztet ez a változás bármilyen további járulékfizetési (pl. egészségügyi szolgáltatási járulék) kötelezettséget? Jár végkielégítés, illetve munkanélküli-járadék a munkavállaló részére, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg?

Kérdés:

Milyen társadalombiztosítási szabályokra kell figyelemmel lennie a munkavállalói kiküldetésével összefüggésben egy magyarországi székhellyel rendelkező cégnek, amelynek egyik tulajdonosa osztrák állampolgár, és amely Ausztriában is rendelkezik telephellyel?

Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Magánegészségügyi szolgáltatónál végzett beavatkozás esetén lehetséges keresőképtelen állomány, illetve táppénzfizetés?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a munkavállaló által leadott orvosi igazolásokkal kapcsolatban? A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdésének rendelkezése szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 4. §-a alkalmazásában a keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe történő integrálásáig az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványt nem kell átadni a biztosított részére, hanem az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – továbbíthatja a biztosított részére. A kifizetőhelyi tájékoztatóban is csak annyi szerepel, hogy „A kifizetőhely csak szabályszerűen kiállított [eredeti, vagy a biztosított által elektronikus úton (pl.: e-mailben) továbbított] orvosi igazolásokat fogadhat el a keresőképtelenné váló biztosítottaktól.”
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?