1947-ben született nő nyugellátása

Kérdés: 1947-ben született nő elmehet-e 38 éves szolgálati ideje és két gyermek szülése alapján 57 vagy 58 éves korában nyugdíjba? Ha a munkáltatója vállalja, hogy 62 éves koráig fizeti a szükséges járulékokat, ezt hogyan és milyen formában teheti meg, és hogyan hat ez a munkavállaló nyugdíjára? Mi lesz a járulékok alapja és mértéke? Ha időközben a dolgozó máshol helyezkedik el, megszűnik-e az előző munkáltató járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...1947-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíjra 57. életévének betöltésétől jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A nyugdíj megállapításának időpontjától társadalombiztosítási szempontból nyugdíjasnak minősül, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

1950-ben született nő korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e megállapodást a munkáltató korengedményes nyugdíjra az 1950-ben született nő munkavállalója javára?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató és a munkavállaló a 181/1996. Korm. rendelet előírásainak megfelelően megállapodik a korengedményes nyugdíj megállapításáról, a munkavállaló az alábbi feltételek teljesülése esetén jogosult az ellátásra: a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell tekinteni.Először pontosítom a túlóradíjra vonatkozó ismereteket. A rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték (túlóradíj) abban az esetben minősül nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a következő esetben a táppénz összegét képező naptári napi jövedelmet? A dolgozó munkaviszonyban állt 2000. augusztus 1-jétől 2003. január 31-ig, passzív táppénzben részesült: 2003. február 1-jétől 2003. március 16-ig, munkanélküli-segélyben részesült: 2003. március 18-tól 2004. május 2-ig, munkaviszonyban áll 2004. május 1-jétől jelenleg is.
Részlet a válaszából: […] ...beteg 2004. július 19-től. Az időarányosan járó 10 nap betegszabadságra távolléti díjban részesült.A dolgozó folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik 2000. augusztus 1-jétől. A keresőképtelenség első napjához igazodóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Ellátások külföldön történő szülés esetén

Kérdés: Magyar állampolgár tanuló halaszt az egyetemen, és Angliában fog szülni 2004 novemberében. Mit kell fizetnie és milyen ellátásra lesz jogosult, ha 2005. év elején visszatér Magyarországra? Magyarországon soha nem dolgozott még, csak tanuló volt.
Részlet a válaszából: […] ...a gyermekvállalással összefüggő egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj) nem jöhetnek szóba.A terhességi-gyermekágyi segélynek ugyanis az a feltétele az Eb-tv. 40. §-a szerint, hogy a szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...kell igényelnie), valamint teljesítenie kell a Tbj-tv. 44. § (4) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségét is mind a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz, mind az egészségbiztosítási pénztárhoz.Az adószámra hivatkozással havonta meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Többségi tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kft.-ügyvezető díjazásával kapcsolatban mi a jogszabályi helye annak a megállapításnak, hogy az 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető csak társas vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket? A Gt. 30. § (3) bekezdése szerint csak munkaviszony vagy megbízási jogviszony lehetséges, a tagi jogviszony lehetőségét nem sorolja fel.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. § (3) bekezdése valóban nem említi a választott tisztségviselő tagi jogviszonyát, azonban az APEH – egyes szaktárcákkal egyeztetett – álláspontja szerint a Gt. hivatkozott rendelkezése nem alkalmazható a kft. többségi tulajdonos ügyvezetőjére. Esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság kültagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja a betéti társaság a kültagját, aki a társasági szerződés szerint nem kötelezett személyes közreműködésre, azonban hetente 2-3 napot ténylegesen munkát végez a cégnél? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána? Egyéb munkaviszonnyal, illetve biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kelléke ennek a részletes szabályozása mind a megnyilvánulási módját, mind a tartalmát illetően.A tagot személyes közreműködéséért díjazás illetheti meg. A tagok nem kötelesek a bt. működésében személyes tevékenységgel is részt vállalni, de lehetőségük van rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Osztrák állampolgárságú munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettség terheli a vegyes tulajdonban lévő részvénytársaságot, illetve kell-e taj-kártyát kérni annak az osztrák illetőségű, részmunkaidős, kötetlen munkaviszonyban álló, vezető belső ellenőr beosztásban heti 20 órának megfelelő munkaidőt dolgozó munkavállalónak, aki havonta pár napot tartózkodik Magyarországon (évente 183 napnál kevesebbet), és nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítás. Ebből következően őt az általános szabályok szerint be kell jelenteni mind az egészségbiztosítási pénztárhoz, mind a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz, és utána a járulékokat és a tételes eho-t az általános szabályok (Tbj-tv. 10. és 24. §, Eho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kellett megállapítani. E jogszabályhely szerint a többes jogviszonyú társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ami azt jelenti, hogy díjazásnélkülisége esetén a tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
492
493
494
556