Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 151/A. § (1)-(12) bekezdéseiben foglaltak tartalmazzák. A munkavállaló távolléti díja számításának alapjául szolgáló bérelemek: a távollét időszakában érvényes személyi alapbér, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása

Kérdés: Amennyiben egy foglalkoztató dolgozóinak száma 100 főre emelkedik, társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a foglalkoztatónak?
Részlet a válaszából: […] ...volt dolgozók – bejelentése, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak (a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz) igényelbírálása, számfejtése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Családi kedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt az az elvált férfi, aki külön háztartásban él, és három gyermeke után havi rendszerességgel gyermektartásdíjat fizet? A nevelési ellátást a volt feleség részére folyósítják, aki főállású anya, így a családi kedvezményt nem tudja érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésére azt kell válaszolnunk, hogy a tartásdíjat fizető szülő nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére. Ha a másik szülőnek adóköteles jövedelme nincsen, és nincs házastársa, élettársa sem, akivel a kedvezményt megoszthatná, a három gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] ...felvetés érdekes ugyan, de nem valószínű, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó szabályok belátható időn belül lehetővé tennék, hogy bárki is egy év alatt 365 napnál több szolgálati időre tegyen szert, akárhány egyidejűleg fennálló jogviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

1950-ben született személyek nyugdíja

Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel mehet nyugdíjba az 1950-ben született nő, illetve férfi?
Részlet a válaszából: […] ...1950-ben született férfi és nő nyugdíjkorhatára egyaránt a 62. életév.A jelenleg hatályos jogszabályok alapján 2008. december 31-ét követően a nyugdíjjogosultság feltételei – amelyek egyaránt vonatkoznak férfiakra és nőkre is – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Átmeneti járadékban részesülő nő nyugdíjellátása

Kérdés: 1945-ben született, 34 év szolgálati idővel rendelkező nő átmeneti járadékban részesül. 2000 októberétől özvegy, egyedülálló. Özvegyi nyugdíjra nem jogosult, elhelyezkedni a kora miatt és munkahely hiányában nem tud. Van-e lehetőség valamilyen ellátás méltányosságból történő igénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...az átmeneti járadékot 1996-ban vagy előtte állapították meg, akkor már az 55. életévének betöltésétől jogosult öregségi nyugdíjra az alábbi rendelet alapján:Annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 4/2002. OM rendelet alapján a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kötelezően jár díjazás – nem biztosított. Ebből következően vele kapcsolatban a gazdálkodó szervezetnek társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. A biztosítási kötelezettséggel összefüggő járulékfizetési kötelezettséget a tanulószerződésben meghatározott díj alapulvételével kell teljesíteni [Tbj-tv. 4. § k) pont 1. alpont]. A tanulószerződésben meghatározott díj minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] ...Mny-tv. szabályainak, illetve a Tbj-tv. magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő szabályainak 2003. évi változásai nyomán a pályakezdőnek minősülő személyek számára a magán-nyugdíjpénztári tagság ismét kötelezővé vált meghatározott feltételek teljesülése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Visszamenőlegesen kifizetett prémium járulékai

Kérdés: Egy társaság prémiumot szeretne fizetni egy adott időszakra, de likviditási helyzete nem engedi meg a kifizetést, csak egy későbbi adóévben. Mikor kell a járulékot bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett prémium esetére vonatkoztatható, eszerint az ilyen "elkésett" jövedelmet a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
492
493
494
520