Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át a jogviszonyokat! Kezdjük az ügyvezetővel. Ő – meghatározó (50 százalék feletti) tulajdoni részesedésére tekintettel – munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt eleve nem létesíthet a céggel, az ügyvezetői teendőket tagsági jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Bejelentkezés az OEP-hez

Kérdés: Megalakulása után azonnal be kell-e jelentkeznie az OEP-hez annak a gazdasági társaságnak, amely nem fizet bért, vagy elegendő csak az első bérfizetést követően?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. szerint a foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályokban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és ezekről adatszolgáltatás teljesítésére. A foglalkoztató az illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sokrétű választ igényel. A biztosítási jogviszony megítéléséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk, mely eldönti, hogy a biztosítás, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség hogyan áll fenn. Első megközelítésben azt kell tudnunk, hogy a munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Elmaradt járulékbevallás pótlása

Kérdés: Milyen nyomtatványokon, bevallásokban teljesíthető a két ország között megkötött szociális egyezmény hatálybalépését követően elmaradt járulékbejelentési és -fizetési kötelezettség utólagos – korábbi évekre vonatkozó – teljes körű rendezése?
Részlet a válaszából: […] A jogszabály kötelező erejénél fogva biztosítottá vált külföldivel kapcsolatosan az első teendő a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és az adóazonosító jel igénylése. A TAJ-t az egészségbiztosítási pénztár, az adóazonosító jelet pedig az APEH adja ki.Az utólagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] Az igazolatlan távollét tartama alatt – feltéve, hogy az érintett erre az időszakra nem részesül jövedelemben – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján szünetel a biztosítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítást megalapozó jogviszony – jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
2