Korengedményes nyugdíj megállapításának utolsó napja

Kérdés: Az egyéb feltételek teljesülése esetén megállapítható-e a korengedményes nyugdíj 2010. december 30-i tervezett korengedményes nyugdíjba vonulási nap megjelölésével, amennyiben a munkáltató 2009. december 30-án aláírja a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodást a munkavállalóval? A 181/1996. Korm. rendelet szerint a munkáltató, legkorábban a tervezett korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel, megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha az egyéb feltételek is teljesülnek. A hivatkozott kormányrendelet viszont 2010. január 1-jén hatályát veszti.
Részlet a válaszából: […] A 181/1996. Korm. rendelet jelenleg hatályos szabályaiszerint abban az esetben, ha a munkavállaló 2010. december 30-án, illetőlegeddig az időpontig rendelkezni fog a korengedményes nyugdíjazás munkavállalóioldalon megkívánt feltételeivel, és a nyugellátás megállapításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint amagánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származójövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származójövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] Mivel kérdezőnk nem jelölte meg, hogy mely országbanlétesült a munkaviszony, a választ csak általánosságban tudjuk megadni. Azegészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét a Tbj-tv. 16. §-a sorolja fel.Amennyiben e felsorolás szerint a belföldi magánszemély nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. adószámos magánszemély által önálló tevékenységkeretében, megbízási szerződés alapján megszerzett szakértői díj utáni adó- ésjárulékfizetésre a megbízási jogviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.E jogviszony jellemzője, hogy a biztosítás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

GYED alatt szülő nő terhességi-gyermekágyi segélye

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a terhességi-gyermekágyi segély összegét annak a biztosítási jogviszonyban lévő személynek az esetében, aki jelenleg első gyermekével GYED-en van, és még annak lejárta előtt meg fogja szülni második gyermekét?
Részlet a válaszából: […] Először is arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amásodik baba megszületése esetén az anyának választania kell az ellátásokközül. Ugyanis az első baba után még gyermekgondozási díjra, a második babaután pedig terhességi-gyermekágyi segélyre válik jogosulttá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] 2009. január 1-je óta a rokkantsági nyugdíjban részesülő személyekkeresőtevékenységére egységes szabályok vonatkoznak. Ezek szerint arokkantságinyugdíj-jogosultság megszűnik, ha a 62. életévét be nem töltött III.rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 858 000 forint összegű jövedelem elérését annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki ebben az évben már csak a minimálbér 12-szeres összegét keresheti a nyugdíja folyósítása mellett? Figyelembe veszik-e a törthónapot és hogyan? Az ismételt folyósítás automatikusan vagy kérelemre történik? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak arra a nyugdíjas munkavállalóra, aki 2009 márciusában tölti be a 62. életévét? Mikortól éled fel az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak a dolgozónak, aki ideiglenes nyugdíjat kapott, és 2009 októberében tölti be a 62. életévét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen összetett, ezért sorrendben az első – anyugdíj-szüneteltetéssel kapcsolatos – kérdésre, majd az öregségi nyugdíjfeléledésére térünk ki válaszunkban.Az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregséginyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthető-e két munkáltatóval is megállapodás korengedményes nyugdíjazásra abban az esetben, ha egy 1952. szeptember 15-én született munkavállaló több biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik? Amennyiben a munkavállaló egy munkáltatóval köt megállapodást, előtte mennyi ideig kell biztosítási jogviszonyban állnia, és milyen egyéb feltételeknek kell teljesülniük?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjra való jogosultság feltételeitkülön jogszabály, a többször módosított 181/1996. Korm. rendelet határozza meg.Valóban 2009. évben is van lehetőség arra, hogy a foglalkoztató amunkavállalójával annak korengedményes nyugdíjazására megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Felmentési bér és nyugdíj egyidejű folyósítása

Kérdés: Kaphatja-e egyidejűleg a nyugdíjat és a felmentési időre járó átlagkeresetet az a munkavállaló, aki 2009 májusában tölti be 62. életévét, munkáltatója a születésnapjától felmenti a munkavégzés alól 2010 januárjáig, és a felmentési idő alatt átlagfizetést kap? A munkaviszony 2010 januárjában szűnik meg.
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jétől hatályos nyugdíjjogszabályok szerintaz a személy jogosult teljes összegű öregségi nyugdíjra, aki a 62. életévétbetöltötte, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. A 62. életév utántehát a jogszabály további követelményt nem állít. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

1950-ben született férfi egyéni vállalkozó nyugdíjazásának lehetőségei

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1950. szeptember 10-én született férfi egyéni vállalkozó, aki rendelkezik 42 év szolgálati idővel? Ha nem, akkor mik a lehetőségei annak, hogy ezt az idén mégis megtehesse? Ha visszaadja az egyéni vállalkozói igazolványát, vagy ha másodfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik, akkor elmehet az idén előrehozott nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos nyugdíjjogszabályok szerint a kérdezőlegkorábban 2010. szeptember 10-től igényelheti az előrehozott öregséginyugdíjat, figyelemmel arra, hogy az említett ellátáshoz szükséges 60. életévetnem tölti be 2009-ben. Ahhoz ugyanis, hogy egy 1950-ben született...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.
1
97
98
99
132