Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

104 cikk rendezése:

1. cikk / 104 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 30 százaléka után a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló családi okok miatt 6 hét fizetés nélküli szabadságot kért, amit a munkáltató engedélyezett a számára?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

2. cikk / 104 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

3. cikk / 104 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

4. cikk / 104 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

5. cikk / 104 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje

Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

6. cikk / 104 Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

7. cikk / 104 Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

8. cikk / 104 EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés:

Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

9. cikk / 104 Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés:

Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

10. cikk / 104 Átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Mi a szociálishozzájárulásiadó-alapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egy őstermelők családi gazdaságának tagja, 2022 márciusában kezdte meg a tevékenységét nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett, és a bevétele 10 millió forint volt? Milyen összeggel kell kalkulálnia 2023. év vonatkozásában, ha a tervezett bevétele hozzávetőlegesen 15 millió forint lesz, és közterhei elszámolására az átalányadózást választotta?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.