Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó fizetésére. Ez a Tbj-tv. 87., illetve a Szocho-tv. 21. szakasza alapján történhet oly módon, hogy a külföldi kifizető foglalkoztatóként bejelentkezik az adóhatósághoz, és bevallást teljesít, történhet pénzügyi képviselő vagy adózási ügyvivő útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi - mivel külföldi kifizetőről van szó, amely nem jelentkezett be foglalkoztatóként a NAV-nál, illetve nem rendelkezik Air. szerinti pénzügyi képviselővel - szintén a munkavállalókat terheli.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Duális képzésben részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Két különböző naplószámú orvosi igazolást kell leadnia a munkáltató felé annak a munkavállalónak, akit a munkáltató duális képzés keretében oktat 2023 májusától? A korábban egy jogviszonyként kezelt munkaviszony a törvényi változások következtében 2024. január 1-jétől egy heti 40 órás munkaviszonnyá és egy heti 16 órás szakképzési jogviszonnyá módosult, amelyet a cég a 'T1041-es nyomtatványon be is jelentett. Külön-külön kell elbírálni az ellátási igényeket a két jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...mely alapján igényelheti a táppénzt a biztosított. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn [Tbj-tv. 43. § (2) bekezdés]. Tehát a kifizetőhelynek az orvosi igazolások alapján jogviszonyonként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató és a munkavállaló között nem volt olyan megállapodás, mely alapján a dolgozó a sztrájk idejére is díjazásban részesült volna, akkor a munkavállaló biztosítása a sztrájk idején szünetel. Amennyiben a sztrájk jogszerű, annak időtartamát - a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaügyi iratok megőrzése

Kérdés: Hogyan változott a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó szabályozás a nyugdíjazással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] ...Az 1957-ben vagy azt követően született, annak az irányadó öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév. Az "adatok" és a "foglalkoztatói igazolások" megőrzési kötelezettsége 2024. január 1-jén került be a jogszabályba, tekintettel arra, hogy ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
Részlet a válaszából: […] ...időtartammal, amely beszámít a 365 napba. A dolgozó a biztosításra kötelezett jogviszonyának kezdetekor nem adta le a tb-kiskönyvét. A foglalkoztató köteles volt írásban felszólítani, hogy a tb-kiskönyvét az előző foglalkoztatójától szerezze be. Ha a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Táppénz alapja

Kérdés: Táppénz alapját képezik a 2023. évi LII. törvényben szereplő jövedelemjogcímek, mint az osztályfőnöki megbízási díj, vezetői megbízási díj?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli ellátásai - így a táppénz - összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanazon foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban a személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Táppénz többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munka-viszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A megbízási szerződés alapján foglalkoztatott biztosítását a jövedelemtől függően havonta kell elbírálni. A megbízás alapján munkát végző személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

CSED és ösztöndíj egyidejű folyósítása

Kérdés: Folyósítható egyidejűleg az ösztöndíj és a CSED annak a kismamának, aki 2018. február 1-je óta dolgozik munkaviszonyban tudományos főmunkatársként, oktató-kutató? A foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet. A munkavállaló 2024. április 6-ra várja első gyermekét, 2024. április 1-jétől CSED-et kíván igényelni, de még a várandóssága előtt megpályázott egy ösztöndíjat, amelyet elnyert, és amelynek folyósítása fedi a CSED időtartamát is. A "kutatási ösztöndíj" jogcímen folyósított díjazás szüneteltetésére vagy halasztására nincs lehetőség. Keresőtevékenységnek számít, és így kizárja a csecsemőgondozási díj folyósítását az ösztöndíj?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-a szerint nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat.Az Eb-tv. R. fogalommeghatározása szerint keresőtevékenységnek a Tbj-tv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...és megállapítani. Az ellátások összegének megállapításánál, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
45