1. cikk / 231 Szociális hozzájárulási adó alapja
2. cikk / 231 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló közterhei
3. cikk / 231 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
4. cikk / 231 CSED két jogviszony esetén
5. cikk / 231 Táppénz többes jogviszony esetén
6. cikk / 231 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
7. cikk / 231 Megbízási díj számfejtése
8. cikk / 231 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
9. cikk / 231 CSED-jogosultság
CSED-jogosultságot kizáró keresőtevékenységnek minősül, ha a biztosított munkavállaló munkaviszonya mellett társasházi számvizsgáló tag, és ezért a tevékenységért havi 13.450 forint tiszteletdíjban részesül? 2022. évben az ebből származó bevétel összesen 161.400 forint volt, mely az szja-bevallás nem önálló tevékenységből származó jövedelmek sorában szerepelt. A tiszteletdíj mértéke előreláthatólag a 2023-as évben nem fog változni.
10. cikk / 231 Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén
Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?