5140 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Balesetnek, ezen túl üzemi balesetnek minősül, ha a munkavállaló a munkahelyén epilepsziás roham következtében rosszul lesz, elesik, megsérül az arca, és ennek következtében keresőképtelen állományba kerül? A rosszullét előtt a dolgozót sem fizikai, sem egyéb külső hatás nem érte.

Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?

Kérdés: Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?

Kérdés: Jogosult lehet CSED-re a második gyermek születése napjától az édesanya abban az esetben, ha a nagyobb gyermek után az apa vette igénybe a GYED-et a gyermek kétéves koráig? A dolgozó 2020. október 19-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke 2021. szeptember 28-án született, CSED-re nem volt jogosult, mivel nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel, ezért a szülés napjától táppénzben részesült, majd 2022. január 1-jén munkába állt. Tekintettel arra, hogy a dolgozó nem volt jogosult GYED-re sem, ezért az ellátást az apa vette igénybe a gyermek kétéves koráig. A dolgozónak 2023. május 24-én megszületett a második gyermeke, a szülés előtt 2023. február 13-tól veszélyeztetett várandósság címén táppénzben részesült, a szülés napjától CSED-et igényelt. Befolyásolja valamilyen módon a jogosultságot, hogy az apa az első gyermekkel még GYED-en van?

Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?

Kérdés: Végezhet tevékenységet a saját egyszemélyes kft.-jében a tag abban az esetben, ha gyermeke kétéves koráig, 2024. július 9-ig gyermekgondozási díjban részesül? Elszámolhat részére a társaság havi 40.000 forint összegű megbízási díjat, illetve esetleg dolgozhat részmunkaidős munkaviszony keretében is?

Kérdés: Milyen dátumtól kell számolni az örökbe fogadó szülő részére járó 168 napos örökbefogadói díjat az alábbi esetben?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?