Szabadság GYES után

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1971-ben született, 2000. május 22-től betegállományba került, majd 2000. december 15-én megszülte első gyermekét? A 2000. évre járó szabadságából 1 napot vett ki, a többi kifizetésére nem került sor. A GYES ideje 2003. december 15-én lejárt, szabadságát megkezdte. (A 2004. évre járó mérték természetesen nem vitatott.)
Részlet a válaszából: […] ...először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 100. sz. állásfoglalása értelmében az Mt. 132. § (2) bekezdésének szabályai nem teszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...csak az a munkavállaló minősül műszakos munkaidő-beosztású dolgozónak, akinek a műszakbeosztása időszakonként változik.Az állandó bírói gyakorlat értelmében nem jogosult műszakpótlékra eltérő megállapodás hiányában például az állandó éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállaló munkaideje

Kérdés: Ellentétes-e bármely jogszabállyal, illetve jelenthet-e bármilyen problémát a cégnek vagy a munkavállalónak, ha egy 12 órában, folyamatos munkarendben foglalkoztatott alkalmazott beosztása szerint felváltva egy napot dolgozik, egy napot pihen, így általában többet dolgozik, mint az 5/2 munkarendben foglalkoztatottaknál elfogadott havi 180 óra? A munkaszerződésben hogyan lehet rögzíteni az előírtnál magasabb óraszámban történő foglalkoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...vagyb) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.A hatályos Mt. rendelkezések a folyamatos munkarend fogalmát nem tartalmazzák, az irányadó bírói gyakorlat a megszakítás nélküli (folytonos) munkarend mellett folyamatos munkarendnek minősíti a hétköznapi üzemelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Házastársak foglalkoztatása kft. esetén

Kérdés: Egy kft.-ben a férj és a feleség is 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A férj az ügyvezető, tagsági jogviszonya alapján ő gyakorolja a munkáltatói jogokat. Köthető-e a feleséggel munkaszerződés abban az esetben, ha személyes közreműködésre nem kötelezett, de jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában pedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell irányadónak tekinteni. Ez alól kivételt a meghatározó tulajdoni részesedéssel bíró tag üzletvezető képez, aki kizárólag társas vállalkozóként lehet ügyvezető (APEH 2000. évi 28. és 134. sz. iránymutatása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Beltag munkaviszonya

Kérdés: Mikor lépett életbe az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a bt.-beltag tevékenysége munkaviszony keretében nem valósulhat meg?
Részlet a válaszából: […] ...és 11-12. számában megjelent 28. és 134. számú iránymutatás fogalmazott meg.E témában több – nemegyszer egymásnak is ellentmondó – bírósági ítélet után látott napvilágot a Legfelsőbb Bíróság 3/2003. számú polgári jogegységi határozata, amely megerősítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a többségi részesedéssel bíró, ügyvezetői teendőket ellátó nyugdíjas tagja után, aki ezért a tevékenységért nem vesz ki jövedelmet, a munkában töltött napokra megfizeti az egészségügyi hozzájárulást, más közterhet azonban nem?
Részlet a válaszából: […] A kft. többségi tulajdonos tagjának, továbbá választott tisztségviselőjének a társasággal létesített jogviszonyával több cikkünkben is részletesen foglalkoztunk. Ezért válaszunkban most elsősorban a lényeg összefoglalására törekedtünk. A kft. a meghatározó tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Egyéni vállalkozói tevékenység minősítése

Kérdés: Tevékenységét kezdőnek minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenység kezdetét követően 1 évig táppénzes állományban van, és utána újra dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...elhalálozását követő napján –, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napján, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetében pedig a szolgálat kezdete napján veszi kezdetét.Noha a táppénz folyósításának ideje alatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A Legfelsőbb Bíróság MK 83. sz. állásfoglalása értelmében személyi alapbér:a) az órabéres munkavállalóknál (mind teljesítménybér, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Kft. ügyvezetőjének díjazása

Kérdés: Egy kft.-ben az 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró tagok 2003. január 1-jétől nyugdíjasok. Ez ideig csak osztalékot vettek fel, 2003-tól azonban megérné, hogy személyes közreműködésükre tekintettel elszámoljanak bérköltséget, mert így csak 5 százalék baleseti járulék terhelné azt. Megteheti-e ezt az ügyvezető tag is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban látja el.Ez alól kivételt a meghatározó tulajdoni részesedéssel bíró tag ügyvezető képez, aki viszont csak társas vállalkozóként tehet eleget e tisztségnek. (APEH 2000. évi 28. és 134. sz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt is megtaláljuk a Cst. 4. §-ának d) pontjában:"keresőtevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
67
68
69
73