Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adónak sem, ugyanakkor az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónak a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell utána fizetnie. Elmaradt jövedelemnek az elmaradt munkabért, valamint annak a rendszeres juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...– az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Más tagállamban biztosított munkavállaló napidíja

Kérdés: A normál munkabér utáni közterheket kell megfizetni egy másik közösségi tagállam hatóságai által kiállított A1 igazolással rendelkező, Magyarországon dolgozó külföldi munkavállaló részére számfejtett napi 50 eurónak megfelelő napidíj 15 eurón felüli része után, vagy az igazolásra tekintettel elég levonni az szja-t? A munkavállaló munkabéréből csak a személyi jövedelemadót vonja le a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...alatt, de ha a munkabért – az szja mellett – terhelő szociális hozzájárulási adóra, egyéni járulékokra, esetleg a százalékos egészségügyi hozzájárulásra is gondol, abban az esetben a válaszunk nemleges. E közterheket ugyanis a más tagállamban biztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] ...(alkalmazott) foglalkoztatása kapcsán juttatott jövedelem után kell az adókötelezettségeket – a személyi jövedelemadó, a járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó bevétele

Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó 2014. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de 2015 márciusában egy korábban kibocsátott számla ellenértékeként bevételt realizál? Kell nyilatkozni a kifizető részére a vállalkozás szüneteltetéséről?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni nem kell – a tevékenységet szüneteltető vállalkozó biztosítása is szünetel -, viszont le kell róni utána a 27 százalékos egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem éves összege az egymillió forintot meghaladja, a magánszemély a személyi jövedelemadón túl 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni a teljes jövedelem után. Ez a kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...és a kártérítés összege után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem terheli, ellenben a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell utánuk fizetnie [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...késedelmi kamata után a kifizetőt szociálishozzájárulásiadó-­fizetési kötelezettség sem terheli, helyettük a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell a kifizetőnek megfizetnie. [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont].Ugyanez érvényes az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet a válaszából: […] ...a kártérítés összege után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem terheli, ellenben a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetnie [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Koreai állampolgárságú kiküldöttek ehója

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató az alábbi esetben? Egy koreai anyacég dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, kettős munkaszerződéssel, azaz mind a koreai, mind a magyar vállalattal szerződésben állnak. KOR-HUN 1 igazolással rendelkeznek, mely szerint az Egyezmény 6.3 cikkével összhangban a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, állandó lakóhellyel Koreában rendelkeznek. A magyar társaság fizeti ezen kiküldöttek részére a lakásbérletet, gyermekeik iskoláztatását, iskolabuszát is. Ezen költségek – a belső cafeteriaszabályzat alapján – egyes meghatározott juttatásként kerülnek elszámolásra, 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. A KOR-HUN 1 igazolással rendelkező dolgozóknak adott egyes meghatározott juttatások, valamint a munkabér után a munkáltató nem fizet egészségügyi hozzájárulást, mivel az igazolással bíró dolgozók a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja szerint nem számítanak belföldinek.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatót, kifizetőt a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség kizárólag Tbj-tv. szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélynek juttatott, külön meghatározott jövedelmek után terheli (Eho-tv. 2. §). Azt, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.
1
2
3
6