Önkéntes pénztári adomány

Kérdés: Fizethet a továbbiakban kizárólag adományt az a munkáltató, amely eddig önkéntes pénztári hozzájárulást fizetett?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályozás jelentősen változott 2017-től. Az új szabályok szerint a munkáltató által fizetett önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás nem béren kívüli juttatásnak, hanem olyan más meghatározott juttatásnak minősül, ami után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Önkéntes pénztári munkáltatói befizetés

Kérdés: Az új jogszabályok alapján 2017-ben milyen feltételekkel adhatja meg a munkáltató a dolgozóknak azt a lehetőséget, hogy a cafeteriában önkéntes pénztári munkáltatói befizetést válasszanak?
Részlet a válaszából: […] 2017-től átalakult a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás. A kedvezményes adózású béren kívüli juttatások köréből többek között kikerült az önkéntes pénztárba munkáltatói tagként befizetett összeg is.A munkáltatói tag által teljesített önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Közalkalmazott béren kívüli juttatása

Kérdés: Jogosult cafeteriajuttatásra egy kórházi ápolóként dolgozó közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások rendszere, másképpen cafeteria, azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalókat számukra fontos juttatásokon keresztül motiválja jobb munkavégzésre. A béren kívüli juttatások a béren felül adhatók, a cafeteria nem önálló juttatási jogcím. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Egyes meghatározott juttatások ehója

Kérdés: Hogyan kerülheti el a külföldiek után keletkező egészségügyihozzájárulás-bevallási és -fizetési kötelezettséget egy magyar kft., amely külföldön rendezett éves régiós értékesítési konferenciá­ján egyes meghatározott juttatásokat, pl. üzleti ebédet juttat a résztvevőknek, amelynek 1,19-szeres értéke után megfizetik a személyi jövedelem­adót? A konferencia résztvevőinek 10 százaléka belföldi illetőségű, a többi EU-s, illetve harmadik országbeli állampolgár.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a szerint az egészségügyi hozzájárulás1. vagy a kifizetőt terheli a Tbj-tv. szerint belföl­dinek minősülő magánszemélynek juttatott – az Eho-tv.-ben meghatározott – jövedelem után,2. vagy a Tbj-tv. szerint belföldinek minősülő magánszemélyt terheli az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Közalkalmazott béren kívüli juttatása

Kérdés: A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján helytállóak egy közalkalmazott feltevései, aki írásban fordult a munkáltatóhoz azzal, hogy megítélése szerint egyrészt folyószámla-támogatás nem folyósítható a közalkalmazottak részére megállapított cafeteriajuttatási keretből, másrészt utalt arra, hogy álláspontja szerint jogszabályi előírás értelmében a munkáltató a közalkalmazott részére egyébként is köteles folyószámla-támogatást adni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt., illetve az Mt. béren kívüli juttatásokkal összefüggő jogszabályi rendelkezéseket nem tartalmaz.Az Szja-tv. 71. §-ában foglalt bekezdések sorolják fel azokat a juttatásokat, amelyek a személyi jövedelemadó szempontjából béren kívüli juttatásoknak minősülnek.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Cafeteriajogosultság

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer célja a munkavállaló motiválása. A munkáltató szabadon eldöntheti, hogy a munkavállalónak milyen feltételek teljesülése esetén – munkakör, munkaidő, munkában töltött idő stb., ide nem értve az egyéni munkateljesítményt – ad juttatást a cafeteria...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Cafeteriajogosultság

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban a munkáltató rendelkezhet úgy, hogy meghatározott jogcímeken, illetve meghatározott ideig távol lévő munkavállalók (pl. szülési szabadság, CSED, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) nem részesülnek cafeteriajuttatásban, azaz a munkáltató a cafeteriajuttatásra való jogosultságot kötheti a tényleges munkavégzéshez?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszerben is adható béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a szabályozza.A béren kívüli juttatások esetén az Szja-tv. nem fogalmaz meg olyan elvárást, hogy abban minden munkavállaló azonos mértékben részesüljön. A szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Hogyan befolyásolja a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget, ha pénzintézeti tartozás miatt az önálló bírósági végrehajtó munkabérletiltást ad ki a munkáltatónak? A munkabérből jelenleg negyven százalék mértékű gyermektartást fizet a dolgozó.
Részlet a válaszából: […] A gyermektartási kötelezettség elsődleges folyamatos levonása mellett ebben az esetben a foglalkoztató újabb 10 százalék mértékű munkabérrészt fog levonni a munkabérből.A Vht. IV. fejezetében rendelkezik a munkabérre vezetett végrehajtás szabályairól. A fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Béren kívüli juttatások

Kérdés:

Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, aki júliusban módosította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy a korábban kért lakáscélú hitel nem felelt meg a feltételeknek, ezért önkéntes pénztári, valamint egészségpénztári hozzájárulást kért, amelyet a munkáltató január-június hónapokra visszamenőleg át is utalt, kedvezményes adózással? A nyugdíjpénztárba átutalt összeg havi 12 282 forint, az egészségpénztári hozzájárulás pedig havi 3666 forint volt.

Részlet a válaszából: […] Nem volt jogszerű a munkáltató eljárása. Ugyan önmagában nem kifogásolható, ha a munkáltató háromnál több hónapra vonatkozó önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást utólag juttat a munkavállaló javára, de ekkor számolnia kell azzal, hogy a három hónapon felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
1
6
7
8
15