266 cikk rendezése:
11. cikk / 266 Külföldi megbízottak
Kérdés: Van valamilyen regisztrációs bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatónak abban az esetben, ha külföldi személyekkel (EGT + Svájc állampolgárai és harmadik országbeli állampolgárok) szeretnének megbízási szerződést kötni olyan feladatok ellátására, amit kizárólag külföldről végeznek, tehát nem lépnek be Magyarország területére? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonására, illetve kell szociális hozzájárulási adót fizetni a megbízottak után?
12. cikk / 266 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Van valamilyen teendője a foglalkoztatónak a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulékának megfizetése érdekében arra a 30 napos időszakra vonatkozóan, amelyre a munkavállaló Ausztriában végzett mezőgazdasági munka miatt fizetés nélküli szabadságot kért?
13. cikk / 266 Tb-kiskönyv megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Minden esetben ki kell tölteni egy kft. által szinte folyamatos megbízással foglalkoztatott szakértők tb-kiskönyvét, azaz az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványát, ha a részükre fizetett havi jövedelem eléri a biztosítási összeghatárt?
14. cikk / 266 Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
15. cikk / 266 Magyarországon élő orosz állampolgár munkavégzése külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?
16. cikk / 266 Külföldre költözés GYED alatt
Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?
17. cikk / 266 Bejelentés társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben
Kérdés: Milyen esetekben kell bejelentést tennie a kifizetőhelynek, illetve be kell jelenteni a munkáltató székhelyének és bankszámlaszámának változását, ha egyébként minden más változatlan marad? Amennyiben igen, hogyan kell megtenni ezt a bejelentést?
18. cikk / 266 Családi pótlék élettárs gyermeke után
Kérdés: Megkaphatja mind a négy gyermek után a családi pótlékot az a férfi, aki saját két gyermeke mellett élettársával közös háztartásban annak két fiát is neveli? Milyen dokumentumokra van szükség ebben az esetben?
19. cikk / 266 „Próbanap”
Kérdés: Foglalkoztatható egy próbanapon a munkavállaló egy Balaton-parti lángossütőben annak érdekében, hogy a munkáltató meg tudja állapítani, hosszabb távon is alkalmas a munkavégzésre? Szabályos egyáltalán a próbanap intézménye?
20. cikk / 266 Családi pótlék külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön élő család most vette észre, hogy a gyermekük után folyamatosan kapják Magyarországról a családi pótlékot?
