11. cikk / 523 Baleset üzemi jellegének vizsgálata meglévő alapbetegség esetén
12. cikk / 523 Baleset minősítése
13. cikk / 523 Jogosultság baleseti táppénzre
14. cikk / 523 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
15. cikk / 523 Előnyszabály a GYÁP összegének megállapítása során
16. cikk / 523 Méltányossági nyugdíjemelés
17. cikk / 523 Kisadózás rokkantsági ellátás mellett
Választhatja a kisadózást az ellátás mellett egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg táppénzben részesül, de a jogosultsága hamarosan megszűnik, és utána rokkantsági ellátásra válik jogosulttá?
18. cikk / 523 Táppénz mértéke
19. cikk / 523 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
20. cikk / 523 Munkahelyi verekedés
Elismerhető üzemi balesetnek, ha a munkahelyen munkavégzés közben két dolgozó összeverekedik, és az egyik súlyos sérüléseket szenved? Hány százalékos táppénz számfejthető ebben az esetben a dolgozó részére? Elismerhető úti balesetnek, ha a dolgozót munkába menet megtámadják, megverik, aminek következtében súlyosan megsérül?