Találati lista:
11. cikk / 70 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
12. cikk / 70 Átalányadózó bevételi értékhatárának átlépése
Kérdés: Módosítania kell a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-bevallást abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó július hónapban túllépte a bevételi értékhatárt, és ezért visszamenőleg az általános szabályok szerint kell adóznia?
13. cikk / 70 Átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Mi a szociálishozzájárulásiadó-alapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egy őstermelők családi gazdaságának tagja, 2022 márciusában kezdte meg a tevékenységét nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett, és a bevétele 10 millió forint volt? Milyen összeggel kell kalkulálnia 2023. év vonatkozásában, ha a tervezett bevétele hozzávetőlegesen 15 millió forint lesz, és közterhei elszámolására az átalányadózást választotta?
14. cikk / 70 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
15. cikk / 70 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
16. cikk / 70 Középiskolás egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a 18. életévét betöltött középiskolás diákot, aki egyéni vállalkozást indít? Lehet kisadózó? Hogyan érinti a vállalkozás indítása a szülő családipótlék-jogosultságát?
17. cikk / 70 Átalányadózásra jogosító keretösszeg túllépése
Kérdés: Kell, illetve lehet önellenőrizni a 2258-as bevallásokat abban az esetben, ha egy 2022 szeptemberétől átalányadózó, korábbi kisadózó egyéni vállalkozó bevétele 2022 decemberében meghaladta az átalányadózásra jogosító 8 millió forintos keretösszeget?
18. cikk / 70 Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei
Kérdés: Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?
19. cikk / 70 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban
Kérdés: Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?
20. cikk / 70 Egyéni vállalkozó bevallási kötelezettsége
Kérdés: 2023. január 1-jétől valóban csak negyedévente kell benyújtaniuk az '58-as bevallást az egyéni vállalkozóknak?
