160 talált cikk az átalányadó kifejezésre

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki eddig a katasztrófavédelemnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonya alapján folytatta a tevékenységét, most azonban – egészségi állapotára tekintettel – egészségkárosodási járadékra vált jogosulttá? A járadékból nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a 18. életévét betöltött középiskolás diákot, aki egyéni vállalkozást indít? Lehet kisadózó? Hogyan érinti a vállalkozás indítása a szülő családipótlék-jogosultságát?

Valóban egyenértékű egy heti 36 órás munkaviszonnyal a főállású anyaság? Mellékfoglalkozásúnak fog minősülni ez alapján az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 2023. március hónapjától gyermeknevelési támogatást kíván igényelni 3 gyermekére tekintettel? Választható GYET mellett a kisadózás?

Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?