167 cikk rendezése:
1. cikk / 167 Államvizsgát tett egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés: Átalányadózóként mikortól kötelezett minimumjárulék fizetésére egy egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, és 2025. január 15-én sikeres államvizsgát tett?
2. cikk / 167 Közalkalmazotti jogviszonyban álló egyéni vállalkozó
Kérdés: Terheli továbbra is a minimumközteher-fizetési kötelezettség az átalányadózó egyéni vállalkozót, ha közalkalmazotti jogviszonyt létesített heti 40 órában?
3. cikk / 167 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adó terheli 2024-ben azt az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőt, aki 2024-re havi 300.000 forint után vállalta a járulékfizetési kötelezettséget, éves bevétele 4 millió forint volt, és szeptember 15-től, jelenleg is táppénzben részesül?
4. cikk / 167 Heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékminimumot az egyéni vállalkozásában annak az átalányadózónak, aki 2025. január 15-től egy heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
5. cikk / 167 Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diák-igazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
6. cikk / 167 Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzjogosultságának lejárata
Kérdés: Keresőképtelensége ellenére 2024. december 17-től terheli a minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki egy évig táppénzben részesült, de december 16-án lejárt a táppénzjogosultsága? Az érintett előreláthatólag még több hónapig keresőképtelen lesz.
7. cikk / 167 Rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés:
Van valamilyen akadálya annak, hogy egy jelenleg 61 éves, rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó 2025. évtől áttérjen a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá? Mennyiben rontja ez a döntés a majdani nyugellátása összegét?
8. cikk / 167 Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kivétje
Kérdés:
Elegendő, ha decemberben is csak a minimálbér után fizeti meg a járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy főállású, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói kivétet egy összegben, decemberben veszi ki, ami kevesebb összeg, mint az egész éves havi minimálbér, amely után a vállalkozó megfizette a járulékokat?
9. cikk / 167 CSED- és GYED-jogosultság több jogviszony esetén
Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?
10. cikk / 167 Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?