74 talált cikk az adómentes juttatás kifejezésre

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?

Kérdés: Adómentes juttatásnak minősül a 2019. január hónapban átutalt egészségpénztári adomány abban az esetben, ha a foglalkoztató 2018. évben minden hónapban fizetett dolgozónként 5000 forint értékben ilyen juttatást? Hogyan változik az adomány adózása 2019. évben?

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató akkor, amikor több dolgozója esetében – a Köznev-tv. 89. §-ának (5) bekezdésére hivatkozással – adómentes juttatásként számolja el az alapítványi iskolába járó gyermekeik havi tandíját, amelynek fizetését átvállalták a munkavállalóktól?

Kérdés: Keletkezik személyijövedelemadó-fizetési, illetve -bevallási kötelezettsége a nyugdíjas magánszemélyeknek a karácsonyra, illetve a húsvétra kapott Erzsébet-utalvány után?

Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?

Kérdés: Átvállalhatja adómentesen a munkáltató a munkavállalója élettársának közös háztartásban nevelt gyermeke után fizetendő bölcsődei díjat?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?

Kérdés: Az 50/1999. EÜM rendelet 2. §-ának d) pontja alapján a munkáltató 2 évente éles látást biztosító szemüveget juttat a munkavállalóknak. A szabályzat értelmében amennyiben a szemüveg átvételétől számított 2 éven belül a munkaviszony a munkavállaló hibájából vagy kezdeményezésre szűnik meg, a szemüveg időarányos költségét a munkavállalónak meg kell térítenie. A munkáltató által kezdeményezett felmondás esetén, valamint nyugdíjba vonulásnál a munkavállalót nem terheli költségtérítés, közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszűnés esetén pedig a költségtérítés egyedi elbírálás alá kerül. Származik bevétele a munkavállalónak, és ha igen, milyen közteherfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és milyen a munkáltatót az elengedett költségtérítés után?

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?