Külföldi állampolgárságú apa pótszabadsága külföldön született gyermek után
Kérdés
Jogosult az olasz állampolgárságú édesapa Magyarországon az 5 nap "apaszabadságra" abban az esetben, ha itt áll munkaviszonyban, az édesanya pedig észt állampolgár, aki jelenleg is Észtországban tartózkodik újszülött gyermekével? Az észt regisztrációs igazoláson szerepel az apa, illetve a gyermek vezetékneve megegyezik az apáéval. A család egy hónap múlva várhatóan már együtt fog lakni Magyarországon. Amennyiben az apa jogosult a szabadságra, akkor a munkáltató visszaigényelheti ennek költségeit?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. december 20-án (430. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7374
[…] irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettárs-ként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.A fentiek alapján megállapítható, hogy az édesapa jelenleg nem jogosult a gyermek születése esetén járó öt munkanap pótszabadságra, tekintettel arra, hogy a gyermeket az édesapa jelenleg nem a saját háztartásában neveli, gondozza.Amennyiben a jövőben a szülők és a gyermek Magyar-országon fognak együtt élni, úgy az édes-apa jogosulttá válik az öt munkanap pótszabadságra, amennyiben olyan időben kerül a gyermek a saját háztartásába, hogy a pótszabadság a születést követő második hónap végéig kiadható legyen.Fenti esetben – tehát amennyiben a Magyarországra költözést követően az édesapa részére kiadható a pótszabadság – a 350/2014. Korm. rendelet alapján igényelhető a munkáltató részéről a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összegének a központi költségvetésből történő megtérítése. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a munkavállaló által benyújtott nyilatkozatnak és az igénybevételi jogosultságot igazoló dokumentumnak a megőrzése – a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével – a munkáltató feladata.A költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. Az igazgatóság a kérelem elbírálásától függően folyósítja a kérelem szerinti költségeket. Az igazgatóság ellenőrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. december 20-án (430. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7374
[…] irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettárs-ként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.A fentiek alapján megállapítható, hogy az édesapa jelenleg nem jogosult a gyermek születése esetén járó öt munkanap pótszabadságra, tekintettel arra, hogy a gyermeket az édesapa jelenleg nem a saját háztartásában neveli, gondozza.Amennyiben a jövőben a szülők és a gyermek Magyar-országon fognak együtt élni, úgy az édes-apa jogosulttá válik az öt munkanap pótszabadságra, amennyiben olyan időben kerül a gyermek a saját háztartásába, hogy a pótszabadság a születést követő második hónap végéig kiadható legyen.Fenti esetben – tehát amennyiben a Magyarországra költözést követően az édesapa részére kiadható a pótszabadság – a 350/2014. Korm. rendelet alapján igényelhető a munkáltató részéről a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összegének a központi költségvetésből történő megtérítése. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a munkavállaló által benyújtott nyilatkozatnak és az igénybevételi jogosultságot igazoló dokumentumnak a megőrzése – a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével – a munkáltató feladata.A költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. Az igazgatóság a kérelem elbírálásától függően folyósítja a kérelem szerinti költségeket. Az igazgatóság ellenőrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
