Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. október 25-én (427. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7319

[…] beleegyezésére, és így a munkaszerződésbe foglalására sem. Fontos ugyanakkor, hogy a 93. § (4) bekezdése alapján a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és azt közzé kell tenni. Ezzel kapcsolatban arra fontos felhívni a figyelmet, hogy e közlés jognyilatkozatnak minősül, így akár e-mail útján is megtehető, ugyanis az írásbeli nyilatkozatnak tekinthető abban az esetben, hogyha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor. Továbbá az is megfelelő, hogyha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 22. § (2) bekezdés]. Ezen túl még gyakorlati szempontból arra is érdemes hangsúlyt fektetni, hogy az Mt. 155. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a munkavállaló részére a munkabér elszámolásáról olyan tájékoztatást kell adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállalónak a tudomására kell hoznia a munkaidőkeretben teljesítendő munkaórák számát is. Ezzel kapcsolatban jelentős az Mt. 99. §-a, mely szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet, legfeljebb pedig tizenkét óra lehet, a heti munkaideje pedig legfeljebb negyvennyolc óra lehet.Munkaidőkeret alkalmazása esetén a távollétek figyelembevételére is érdemes hangsúlyt fektetni. Az Mt. 93. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában pedig a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.Gyakran felmerülő kérdés még munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadság kiadása is. Az Mt. 124. §-ának (1) bekezdése alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A (2) bekezdés pedig rögzíti, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Sőt, a (3) bekezdés szerint ilyen esetben a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A (4) bekezdés alapján a szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén pedig a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása két módon történhet […]