Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. július 19-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7207

[…] Teljesen logikus módon a munkavégzésnek nem csupán a teljes időtartama, de akár annak egy része is kerülhet távmunkaként meghatározásra, tekintettel arra, hogy bizonyos munkák elvégzése személyes jelenlétet igényel, de az azokhoz kapcsolódó adminisztratív munkák akár már távmunkában, például a munkavállaló otthonából is elvégezhetők.A hatályos rendelkezés szerint a feleknek munkaszerződésben kell megállapodni a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásról. A munkáltató utasítási és ellenőrzési jogköre megmarad, vagyis előbbi tekintetében a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, utóbbit pedig akár távfelügyelet, akár személyes ellenőrzés formájában gyakorolhatja, feltéve, ha ez utóbbi nem jelent aránytalan terhet a munkavállaló részére.E részszabályozásnak abban van igazán fontos jelentősége, hogy az Mvt. a munkáltatót kötelezi arra, hogy a biztonságos munkavégzés feltételeiről tájékoztassa a munkavállalót, sőt, amennyiben a munkavégzéshez nem a munkáltató biztosítja az eszközt, hanem az a munkavállaló saját eszközével kerül elvégzésre, a munkáltató köteles kockázatértékelés során meggyőződni annak egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról (Mvt. 86/A. §). Fentiek alapján a munkavállalónak kötelessége a munkavégzés helyét a munkáltató tájékoztatásának figyelembevételével megválasztani, mely egyben célszerűségi kérdés is a hatékony munkavégzéshez. A munkáltató vagy megbízottja pedig rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzés helyén a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek.A hatályos Szja-tv. a munkajogi előfeltételekre építve szabályozza az otthonról dolgozás adózási hátterét. A fentiekben olvasottak alapján a "home office"-t munkáltatói oldalról fel lehet fogni jelentős költségcsökkentő tényezőként is, míg a másik oldalon az otthoni munkavégzés nyilván többletköltségként jelenhet meg. Ennek a helyzetnek a szabályozására 2020-tól már a minimálbér 10 százalékának erejéig volt lehetősége a munkáltatónak a munkavállaló felmerült költségeit minden igazolás nélkül, mint jellemzően előforduló költség megtéríteni. 2022-ben ez a szabályozás véglegesítésre került úgy, hogy minden hónapban a minimálbér 10 százaléka, azaz 2022-ben legfeljebb 20 000 forint erejéig a munkáltató a munkavállaló költségeit igazolás nélkül is megtérítheti, kvázi átalányként elszámolva. Nyilván ez az összeg a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozik, tehát a részmunkaidőben dolgozók esetében arányosan csökken.A munkáltatónak lehetősége van azonban ennél nagyobb összeget is költségként megfizetni a munkavállalók részére, ez azonban már a fenti mérték felett, normál módon, azaz a munkabérhez hasonlóan adózik.A felek megállapodhatnak tételes költségelszámolásban is, ennek részletszabályait azonban az Szja-tv. meghatározza. A jellemzően felmerülő költségekhez sorolható a távmunkavégzéshez, […]