Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. november 16-án (408. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6985

[…] pótszabadság jár. Az Mt. kitér arra is, hogy e mérték fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. Fontos szabály, hogy a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.Fentiektől elkülönülten kell kezelni az apáknak gyermekük születésekor járó pótszabadságot. Ezzel kapcsolatban az Mt. rögzíti, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.A fenti szabályok megfelelő értelmezéséhez mindenképpen segítségül kell hívni az Mt. értelmező rendelkezéseit, hiszen e körben határozza meg a jogszabály azt, hogy ki minősül gyermeknek a pótszabadság szempontjából. Az Mt. rögzíti, hogy gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, és fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.Látható, hogy a jogszabály egy másik törvényre hivatkozik a fogalom meghatározásánál, mégpedig a Cst.-re, amely azt mondja ki, hogy saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a következő személyekkel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki: a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal […]