Kilépő munkavállaló szabadsága
Kérdés
Hogyan kell kiszámítani az időarányos szabadságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 25 nap alapszabadsággal, valamint 7 nap pótszabadsággal rendelkezik, és a munkaviszonya 2021. június 15-én megszűnt? Össze kell adni az alap- és a pótszabadságot, és úgy arányosítani, vagy külön-külön kell kiszámítani az arányos napokat? A két számítási módszerrel különböző eredmények jönnek ki a kerekítés szabályai szerint.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. július 20-án (401. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6865
[…] alapszabadságból és a harmincötödik életéve betöltésétől járó 5 nap pótszabadságból áll. Ezenfelül a munkavállalót több egyéb jogcímen is megilleti pótszabadság (pl. 16 évesnél fiatalabb gyermekek után, megváltozott munkaképesség esetén stb.).A jogszabály az időarányos számítás során nem választja el az alap- és a pótszabadságot, hanem egyöntetűen csak szabadságról rendelkezik, tehát a munkavállalót időarányosan megillető szabadság kiszámítása során az egyes jogcímeken járó szabadságokat nem külön-külön arányosítva kell összegezni, hanem össze kell adni az alapszabadság és az egyes pótszabadságok alapján a teljes naptári évre járó szabadságok mértékét, és az így kapott mértéket kell a tárgyévben munkában töltött idő [Mt. 115. § (2) bekezdés] és a tárgyév naptári napjai hányadosával arányosítani. Amennyiben az így kapott mértékben a töredék eléri a fél napot, akkor azt egy egész napként, a munkavállaló javára kell figyelembe venni. Jelen esetben tehát a kilépő munkavállalót időarányosan 15 nap szabadság illeti meg (25+7 = 32/365×166 = 14,55).A kérdéshez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermek születése […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. július 20-án (401. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6865
[…] alapszabadságból és a harmincötödik életéve betöltésétől járó 5 nap pótszabadságból áll. Ezenfelül a munkavállalót több egyéb jogcímen is megilleti pótszabadság (pl. 16 évesnél fiatalabb gyermekek után, megváltozott munkaképesség esetén stb.).A jogszabály az időarányos számítás során nem választja el az alap- és a pótszabadságot, hanem egyöntetűen csak szabadságról rendelkezik, tehát a munkavállalót időarányosan megillető szabadság kiszámítása során az egyes jogcímeken járó szabadságokat nem külön-külön arányosítva kell összegezni, hanem össze kell adni az alapszabadság és az egyes pótszabadságok alapján a teljes naptári évre járó szabadságok mértékét, és az így kapott mértéket kell a tárgyévben munkában töltött idő [Mt. 115. § (2) bekezdés] és a tárgyév naptári napjai hányadosával arányosítani. Amennyiben az így kapott mértékben a töredék eléri a fél napot, akkor azt egy egész napként, a munkavállaló javára kell figyelembe venni. Jelen esetben tehát a kilépő munkavállalót időarányosan 15 nap szabadság illeti meg (25+7 = 32/365×166 = 14,55).A kérdéshez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermek születése […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
