CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása


Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. június 8-án (399. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6824

[…] társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót.Erre is van viszont megoldás. Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz. A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyi-jövedelemadó-bevallást nem kell benyújtani, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben– kisvállalkozói kedvezménnyel,– fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,– foglalkoztatási kedvezménnyel,– kisvállalkozások adókedvezményévelkapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában– kisvállalkozói kedvezmény,– fejlesztési tartalék,– foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,– nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.Az egyéni vállalkozásban történő munkavégzésről és a hozzá kapcsolódó biztosításról az egyezmény 5. cikke egyértelmű rendelkezést tartalmaz. Az 5. cikk (4) bekezdése értelmében az a személy, aki szokásosan az egyik Szerződő Állam területén önálló vállalkozói tevékenységet végez, és ideiglenesen áthelyezi önálló vállalkozói tevékenységét a másik Szerződő Állam területére, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik abban az esetben, ha a másik Szerződő Államban folytatott önálló vállalkozói tevékenységének időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a feleség a magyar vállalkozásában dolgozik, itt lesz biztosított – ha a kinti tartózkodás nem haladja meg az öt évet –, annak ellenére, hogy a munkát ténylegesen Amerikában végzi.Az egyezmény 5. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha a jelen cikk másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Állam területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ezen munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység vonatkozásában kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. Ez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkáltató székhelye a másik Szerződő Állam területén található.Az egyezmény szövege nem tartalmazza ugyan egyértelműen a kettős biztosítás tilalmát, azonban véleményünk szerint ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a munkavállaló – alapesetben – a munkavégzés helyén válik biztosítottá az amerikai és a magyar munkáltatója vonatkozásában is.Az egyezmény kizárólag a biztosítási […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.