Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. október 27-én (387. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6603

[…] tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.Nem tartozik az adóalapba – azaz gyakorlatilag adómentesen adható – a költségtérítés, ha annak összege nem haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 15 forintot. Ez az összeg nem tévesztendő össze az általános személygépkocsi-normaköltséggel, mivel a munkába járás költségtérítése mellett további költségek (például a benzinköltség) nem számolhatóak el. Ez egyben azt jelenti, hogy a költségtérítés kilométerenként 15 forintot meghaladó része a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése által meghatározott 15 forint költségtérítés 60 százaléka, azaz 9 forint kötelezően jár akkor, ha– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;– a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;– a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja;– a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy a fenti feltételeknek megfelelő munkavállaló számára költségtérítésként kifizeti a 9 forint és a 15 forint közti különbözetet, amely szintén a munkavállaló adómentes bevétele.Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat, az egyenes ágbeli rokont, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt és a testvért, az élettársat, az egyenes ágbeli rokon házastársát, a házastárs egyenes ágbeli rokonát és testvérét és a testvér házastársát. A Bék-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettársat is érteni kell.A 39/2010. Korm. rendelet szerint lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; tartózkodási hely pedig annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.A kormányrendelet […]