Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. augusztus 7-én (342. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5828

[…] illeti meg a munkavállalót, illetve több jogcím esetén az átalány hogyan oszlik meg az egyes pótlékok között.A pótlékátalány összegének meghatározására jelenleg nincs semmilyen jogszabályi előírás, de a kikötés fontos érvényességi követelménye, hogy az átalány megállapításával a munkavállaló nem kerülhet jelentősen vagy aránytalanul hátrányosabb helyzetbe a tételes elszámoláshoz képest.Fel kell hívni a figyelmet, hogy a pótlékátalány a bérszámfejtést könnyítő jogintézmény, ugyanakkor a pótlékra jogosító idők tekintetében nem mentesíti a munkáltatót a munkaidő-nyilvántartási kötelezettsége alól.A betegszabadság idejére a munkavállalót a távolléti díj hetven százaléka illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a betegszabadság idejére járó díjazást a távolléti díj megállapítására vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani. A távolléti díjat alapesetben az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani. A pótlékátalányt jogcímtől függetlenül teljes egészében kell alapul venni. Az esedékesség a távollét kezdő időpontja. Amennyiben a munkavállaló teljesítménybérben részesül és/vagy pótlékra is jogosult, a távolléti díj számítása során ezek esedékességet megelőző hat hónapra kifizetett összegét kell figyelembe venni.Abban az esetben, ha nincs teljesítménybér és nincs bérpótlék, legfeljebb fix pótlékátalányra jogosult a munkavállaló az alapbéren felül, akkor a távolléti díj számításánál csak a fix összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány). Ilyenkor a távolléti díj összege egyezik az alapbér és a pótlékátalány távollét idejének […]