Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. november 8-án (308. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5233

[…] felszámoló már kifizette, amire az eljárások eddigi tapasztalatai alapján minimális esély mutatkozik.A munkavállaló mint hitelező mentesül a nyilvántartásba vételi díj fizetési kötelezettsége alól, mely a további hitelezők esetében a követelése tőkeösszegének 1 százaléka, de legalább 5000 forint, és legfeljebb 200 000 forint. A felszámolás körébe vont vagyon mellett a nyilvántartásba vételi díj célja a felszámolási eljárás kiadásainak finanszírozása.Célszerűnek látjuk a hitelezői igény bejelentését annak ellenére, hogy az 1994. évi LXVI. tv. mintegy túlterjeszkedve egyes munkavállalókat mentesít az igénybejelentés alól. Az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése szerint azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya az Mt. 63. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, továbbá azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában – a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül – a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni.Az említett jogszabályhely ellenére – különös figyelemmel arra, hogy az nem jár együtt regisztrációsdíj-fizetési kötelezettséggel –, mindenképpen a hitelezői igénybejelentést támogatjuk, mert a munkavállalók nem rendelkeznek megalapozott információval arról, hogy a felszámolási vagyonból vagy a bérgarancia alapból várható az elmaradt munkabérek kifizetése.A Csőd-tv. alapján a követelések kielégítésére a zárómérleg vagy a közbenső mérleg bíróság általi jóváhagyását követően nyílik meg a lehetőség, ez alól a munkavállalói munkabér-követelés kivételt képez.A Csőd-tv. 57. §-a (1) bekezdésének a) szakaszában foglaltak szerint a munkabértartozást felszámolás alatt keletkezett úgynevezett "a" kategóriás követelésként elsődlegesen és annak esedékességekor kell kiegyenlíteni.Mindez nem okoz problémát akkor, ha a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője a felszámolás kezdőnapjával a tevékenység zárómérlegét elkészítette, és a felszámolónak átadott vagyonelemek a felszámolás költségeire fedezetet nyújtanak. Gyakori és inkább jellemző, hogy a volt tulajdonosok a cégeket a felszámolónak már kiürítve adják át, és a felszámolási költségek is fedezetlenek.Természetesen a foglalkoztatott a volt munkáltatója felelőtlen gazdálkodása miatt nem kerülhet hátrányba, ezért cégvagyon hiányában a bérgarancia alapból történik a munkabérek kifizetése.A felszámolási eljárásokat övező munkavállalói félelem azonban nem megalapozatlan. A jogalkotó indokoltnak látta, hogy a jogosultak bérgarancia alapból fedezett támogatásánál felső korlát alkalmazásáról rendelkezzen az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (1) bekezdésében. A rendelkezés szerint a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként […]