Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. augusztus 9-én (303. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5150

[…] meg, amikor az eredeti munkáltatói intézkedés, a munkaviszony jogellenes megszüntetése történt.Az új Mt. 82. §-a alapján a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. A járulékkötelezettségre vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban mutatott rá a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek egyes kérdéseiről megalkotott 3/2014. (III. 31.) KMK véleményében arra, hogy az elmaradt munkabér meghatározásakor annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét.E szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fennálló munkáltatói felelősség körében a jogellenesség jogkövetkezményeként meghatározott elmaradt jövedelmet a bíróság – a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel – az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem után.Mindezekre tekintettel a volt munkáltató részéről az Mt. 82. §-a szerinti kártérítésből járulékokat nem kell levonni, de az elmaradt jövedelem címén kártérítésként megítélt összeg után a kifizető 27 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.A munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben bíróság által megítélt kártérítés megítélése személyi jövedelemadó szempontjából:Az új Mt. 169. §-ának (1) bekezdése szerint: A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.Az említett törvény 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni.Az előzőek alapján, ha a bíróság elmaradt cafeteriajuttatás címén ítél meg kártérítést, akkor a kártérítés összege után az elmaradt juttatásra vonatkozó, a juttatás eredeti esedékességének évében hatályos szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget. Például a 2013. évre járó cafeteriajuttatásokra […]