Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. február 7-én (212. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3612

[…] munkáltatótól is megkapja. 2. A munkáltató munkahelyi (üzemi) étkezésnek minősülő szolgáltatás keretében a telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttathat étkezési hozzájárulást. Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja alapján havonta 12 500 forintig adható juttatás. A juttatás több formában is adható, például a munkáltató kibocsáthat utalványt akár elektronikus formában is, vagy elfogadható az étkezőhelyet üzemeltető adózó által kibocsátott utalvány is. Az ebben a formában juttatott jövedelem csak a munkáltató telephelyén működő szolgáltatónál használható fel. Ha a munkavállaló egyidejűleg több munkáltatónál is jogviszonyban áll, nincs törvényi akadálya annak, hogy az üzemiétkezés-szolgáltatást több munkáltatótól is megkapja. 3. A munkáltató az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja alapján a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára évente 150 ezer forint értékben adhat hozzájárulást. A vendéglátás alszámlára utalt összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártyára éves szinten több juttató esetén sem adható évi 150 ezer forintot meghaladó összeg. Ezért a juttatáskor a magánszemélyt nyilatkoztatni kell arról, hogy más juttatótól kapott-e, és milyen mértékben a Széchenyi Pihenő Kártya adott alszámlájára hozzájárulást. A Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára juttatott összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken, valamint munkahelyi étkezésben használható fel. A vendéglátás alszámlára került összeg éttermi és mozgó vendéglátásra (TEÁOR'08 56.10.), egyéb vendéglátásra (TEÁOR'08 56.29.) és szálláshely-szolgáltatásra (TEÁOR'08 55.10, 55.20., 55.30., 55.90.) használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártya részletes szabályait a 317/2011. Korm. rendelettel módosított 55/2011. Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártya kizárólag elektronikus formában kerül kibocsátásra. Az egyes alszámlákra utalt támogatás másik alszámlára nem utalható át. A fentiek alapján megállapítható, hogy a munkáltató havonta 30 ezer forint, éves szinten összességében 360 ezer forint étkezési hozzájárulást tud biztosítani a munkavállalónak béren kívüli juttatásként. A béren kívüli juttatások után a kifizetőt a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelem­adó és 10 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Abban az esetben, ha a munkáltató a juttatásokat a juttatás egyedi értékét meghaladó értékben nyújtja a munkavállalónak, az egyedi értékhatárt meghaladó rész után magasabb adóteher-kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek. Ebben az esetben a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A munkáltató megteheti azt is, hogy olyan étkezési hozzájárulást […]