Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3498

[…] válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Másrészt a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Ez leegyszerűsítése a két ellátás közötti különbségnek, de esetünket tekintve, valamint az érthetőség oltárán feláldozva a tökéletességet elegendő. Most nézzük, hogy az ellátás hány éves koráig jár a gyermeknek, ha nappali tagozatos iskolába jár. Erre a kérdésre az előzőekben leírtakban többé-kevésbé már válaszoltunk, de egy kicsit bővebben is leírjuk a pontos érthetőség kedvéért. Iskoláztatási támogatás – mint emlékszünk, ez a családi pótlék egyik eleme – a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Alapesetben tehát meg kell vizsgálni, hogy a gyermek melyik tanévben tölti be a 20. életévét, és ennek a tanévnek az utolsó napjáig folyósítható utána az ellátás, feltéve hogy addig a napig tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és ezt az iskola által kiállított, előírt nyomtatványon igazolni tudja, vagy az adatbázisban így szerepel. Sajátos nevelési igényű tanulók ezt követően, egészen a 23. életévük betöltését magában foglaló tanév végéig ellátottak lehetnek, de ezt – mivel a kérdés feltevője ezzel összefüggő információt nem adott – nem fejtjük ki alaposabban, csak pár szót írunk róla. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Továbbá az, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A korábbi, általánosnak mondható 23. életévig folyósítható családi pótlékot, azon belül is az iskoláztatási támogatást tehát leredukálták a 20. életévig. A jogszabály alkotói úgy gondolták, hogy ez az a limit, melyet követően a gyermekek már nem nagyon járnak középiskolába. A kérdésben és a magyarázatban is elhangzott egy érdekes szó: tanév. A tanév fogalmát a Közokt-tv., annak is a magyarázó rendelkezése foglalja magában a következőképpen: tanév az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Hát ez nem túl bő, de a lényeget tartalmazza. Ennek kapcsán két dologra hívnánk fel a figyelmet. A tanév végéig akkor jár az ellátás, ha addig iskolai igazolással vagy más formában alátámasztották a tanulmányok fennállását. Amennyiben iskolai igazolást a szülő csak június 30-ig szólóan nyújt be, az ellátást sem lehet tovább folyósítani. A másik megjegyzés, hogy a tanév fogalma nem keverendő össze a szorgalmi idő és a tanítási év fogalmával, mely utóbbi kettő viszont egymás szinonimája. A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni. A 2010/2011. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja példának okáért 2010. szeptember 1., és utolsó tanítási napja 2011. június 15. Ebből is látszik, hogy a tanév hosszabb időszak, mintegy magában foglalja a tanítási évet, vagyis a szorgalmi időszakot. Eljutottunk a levél utolsó részéhez, melyben annak írója az […]