Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. augusztus 10-én (178. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3059

[…] képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) keresőtevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. Abban az esetben, ha az igénylő a fentiekben bemutatott - rokkantsági nyugdíjra vonatkozó – valamennyi feltételnek eleget tesz, rokkantsági nyugdíjra, ha pedig a rehabilitációs járadék valamennyi törvényi feltételének tesz eleget, rehabilitációs járadékra lesz jogosult. Mindkét ellátás mellett lehetőség van keresőtevékenység folytatására. A rokkantsági nyugdíj mellett – annak megszűnése nélkül – a nyugdíjas keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Ezt a szabályt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a rokkantnyugdíjban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és a nyugdíjának összege mondjuk 53 000 forint, akkor anélkül, hogy a rokkantsági nyugdíja megszűnne, havonta maximum bruttó 106 000 forint jövedelmet érhet el. A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Abban az esetben, ha például a rokkantsági nyugdíj összege 36 000 forint, a nyugdíjas havonta maximum a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét szerezheti meg jövedelemként. 2010-ben a minimálbér összege 73 500 forint. Fontos, hogy a jogosultság esetleges megszüntetésének vizsgálatánál a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni, tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét a hathavi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. Felhívjuk valamennyi kedves olvasónk figyelmét arra, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a keresőtevékenység a hat hónapot nem éri el. Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága lényegtelen. Ilyen helyzet fordulhat elő például akkor, ha a nyugdíjas megbízási jogviszony alapján 5 hónapot, majd később, mondjuk negyedév kihagyással, 4 hónapot ismételten dolgozik. Így egyik esetben sincs lehetőség a törvény által előírt időszak, az egymást közvetlenül követő hat hónap kereseteinek vizsgálatára. Nem szűnik meg keresőtevékenység miatt a rokkantsági nyugdíj abban az esetben sem, ha a nyugdíjas a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. A rehabilitációs járadék folyósítása mellett – annak megszűnése nélkül – a járadékos keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett ("képzett" nettó) keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a rehabilitációs járadék mellett folytatott keresőtevékenység során a jövedelmek összege alatt egy képzett nettó összeget értünk, ugyanis a bruttó keresetet az előzőekben említett járulékokkal és az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval csökkenteni kell. Az ily módon meghatározott nettó kereset nem feltétlenül azonos az érintett járadékos […]