Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés
Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. június 5-én (106. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1823
[…] szerint – állapítandó meg. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó, az Mt. 93. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a közalkalmazottat átlagkereset illeti meg. Nem illeti meg az átlagkereset a közalkalmazottat arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult. A Kjt. 37. § (12) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a felmentési időből hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult. Egyebekben a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát még megszüntetheti a Kjt. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel, c) pontja szerint lemondással. A jubileumi jutalomra vonatkozó előírásokat a Kjt. 78. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg. Ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontja (a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül – 37/B. §) alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és – legkésőbb a megszűnés időpontjában – nyugdíjasnak minősül [Kjt. 37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Az előző bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő meghatározásánál – figyelemmel a Kjt. 87/A. § (1) bekezdésében, az Mt. 209. §-ában foglalt rendelkezésekre – a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe kell venni: – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézményeknél) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt; – a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, – a szolgálati jogviszony időtartamát (hivatásos, tartalékos, továbbszolgáló szolgálati jogviszonyt), – a bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt; – hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött időt, – a Kjt., illetve a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt; – ha a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál fennálló munkaviszony, a korábbi munkaviszony időtartamát mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. Több áthelyezés esetén, ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak, valamennyi áthelyezés időtartamát; – a munkáltató egészének vagy egy részének átadása (munkáltató szervezeti jogállásának változása) esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának megállapítása során az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt [Mt. 86/C. § (4) bekezdés]; – a munkáltató jogutódlással történő megszüntetése esetén a jogelőd munkáltatónál eltöltött időt. A Kjt. 87/A. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamban több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. Az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében a külföldön munkaviszonyban töltött idő jubileumi jutalom szempontjából általában nem számítható be. A fentiekben meghatározott és felsorolt jogviszony-időtartamok beszámíthatóságát nem érinti az a körülmény, ha a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony szünetel (munkavégzési kötelezettség szünetelése, pl. fizetés nélküli szabadság stb.). A Tny-tv. 2008. január 1-jétől hatályos 9. §-ában foglalt rendelkezésből megállapítható, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság feltétele, hogy az igénylő biztosítással járó jogviszonyban (munkaviszony, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. június 5-én (106. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1823
[…] szerint – állapítandó meg. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó, az Mt. 93. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a közalkalmazottat átlagkereset illeti meg. Nem illeti meg az átlagkereset a közalkalmazottat arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult. A Kjt. 37. § (12) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a felmentési időből hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult. Egyebekben a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát még megszüntetheti a Kjt. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel, c) pontja szerint lemondással. A jubileumi jutalomra vonatkozó előírásokat a Kjt. 78. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg. Ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontja (a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül – 37/B. §) alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és – legkésőbb a megszűnés időpontjában – nyugdíjasnak minősül [Kjt. 37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Az előző bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő meghatározásánál – figyelemmel a Kjt. 87/A. § (1) bekezdésében, az Mt. 209. §-ában foglalt rendelkezésekre – a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe kell venni: – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézményeknél) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt; – a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, – a szolgálati jogviszony időtartamát (hivatásos, tartalékos, továbbszolgáló szolgálati jogviszonyt), – a bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt; – hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött időt, – a Kjt., illetve a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt; – ha a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál fennálló munkaviszony, a korábbi munkaviszony időtartamát mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. Több áthelyezés esetén, ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak, valamennyi áthelyezés időtartamát; – a munkáltató egészének vagy egy részének átadása (munkáltató szervezeti jogállásának változása) esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának megállapítása során az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt [Mt. 86/C. § (4) bekezdés]; – a munkáltató jogutódlással történő megszüntetése esetén a jogelőd munkáltatónál eltöltött időt. A Kjt. 87/A. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamban több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. Az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében a külföldön munkaviszonyban töltött idő jubileumi jutalom szempontjából általában nem számítható be. A fentiekben meghatározott és felsorolt jogviszony-időtartamok beszámíthatóságát nem érinti az a körülmény, ha a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony szünetel (munkavégzési kötelezettség szünetelése, pl. fizetés nélküli szabadság stb.). A Tny-tv. 2008. január 1-jétől hatályos 9. §-ában foglalt rendelkezésből megállapítható, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság feltétele, hogy az igénylő biztosítással járó jogviszonyban (munkaviszony, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
