Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. február 13-án (98. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1673

[…] köteles fizetni. Az Ftv. nem tartalmaz értelmező rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen kifizetések tartoznak az elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset) fogalmába, ezért a KSH által kiadott kereset és egyéb munkajövedelmekkel kapcsolatos sajátos elnevezések jegyzékében foglaltak az irányadóak. E szerint a költségtérítés nem tartozik a kereset fogalmába. Tekintve, hogy a külföldi kiküldetésből származó napidíj is költségtérítésnek minősül, így nem képezi a munkaadói járulék alapját. (Ezt támasztja alá az 1999/145. APEH iránymutatás is.) Ugyanez vonatkozik a munkavállalói járulékra is. Az Szja-tv. 27. § c) pontja értelmében adómentes a külszolgálat címén kapott összeg 30 százaléka, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. A hivatkozott kormányrendelet a 168/1995. Korm. rendelet, melynek 1. §-a alapján a külszolgálatból származó külföldi napidíj esetében a ténylegesen 90 napig tartó külszolgálat esetén napi 15 eurónak, a 91. naptól pedig napi 25 eurónak megfelelő forintösszeg adómentes. Mindez tehát azt jelenti, hogy a napidíjnak mindig csak 30 százaléka mentes az adó alól, de ha a 30 százalék több mint 15, illetve 25 euró, akkor sem lehet több költséget igazolás nélkül figyelembe venni napi 15, illetve napi 25 eurónál. Lényeges lehet, hogy a számlával igazolt kiadások nem tartoznak ide. A napidíj után teljesítendő személyijövedelemadó-kötelezettség attól függ, hogy munkaviszonyra tekintettel fizetik-e ki, vagy sem. Mivel a kérdéses esetben a külföldi napidíjak munkaviszonnyal kapcsolatosak, a jövedelem nem önálló tevékenységből […]