Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. január 11-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 912

[…] kívül a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. Az Szja-tv. 40. § (6) szerint a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a Cst. szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja. Ugyanezen § (4) bekezdése szerint viszont jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékot, illetőleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást. A leírtak alapján – véleményünk szerint – a családi kedvezmény igénybevételére az után az eltartott után jogosult a magánszemély, akire tekintettel a családi pótlékot ténylegesen is folyósítják. Amennyiben tehát a szülő benyújtja a családi pótlék igényét, és az ellátást meg is kapja, azonnal jogosulttá válik a családi kedvezmény igénybevételére is, ha a 2005. évi jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. Ha meghaladja, a 8 millió forinton felüli jövedelemrész 20 […]