Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. május 18-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 655

[…] bekezdésekben említett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel. (8) Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni." A 2013. január 1-je előtti időponttól megállapított (megállapításra kerülő) öregségi nyugdíj összegét a fentiek alapján meghatározott havi átlagkeresetből kell kiszámítani azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével csökkenteni kell. A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez igazításánál az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését kell alapul venni (valorizáció). Ha a 2003. december 31-ét követő és 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 128 000 forintnál több, a 128 001-146 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, a 146 001-165 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát, a 165 001-183 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát, a 183 001-202 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát, a 202 001-220 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát, a 220 001-257 000 forint közötti átlagkereset negyven százalékát, a 257 000 forint feletti átlagkereset harminc százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni (degresszió). A havi átlagkereset kiszámításának módja részletesen A személyi jövedelemadó képzett összegét a munkáltató, a bér kifizetője által történő adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az 1987. december 31-ét követő időre jutó keresetekből az adó kiszámításánál naptári évenként a) az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti keresetből 12 000 forintot; b) az 1991-ben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 3000 forintot; c) az 1993-ban elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 2400 forintot; d) az 1994-ben elért keresetből egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén tíz százalékot; e) az 1995-ben elért kereset alapján megállapított adó összegéből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát; f) az 1997-ben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 20 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként havi 3600 forintot; g) az 1998-ban elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 20 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 4200 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát; h) az 1999-2002. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 10 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát; i) a 2003. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 18 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát; j) a 2004. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 18 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forintot kell levonni, de az Szja-tv. szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadásokat és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni. A keresetre vonatkozó adatokat a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással vagy a munkavállaló birtokában lévő egykorú okirattal kell igazolni. A Tny-tv. R. 16. § (1) bekezdése szerint a havi átlagkereset kiszámításánál az 1987. december 31-ét követő időre a Tny-tv. 22. §-ában foglaltak alkalmazásával kell a keresetet naptári évenként meghatározni. Az így kiszámított összeghez kell naptári évenként hozzáadni az adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet és az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot. Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökőévben 366) napi keresete, a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani: a) a naptári évben elért (az ebben az évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá az átlagszámítási, illetőleg a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó, az 1998. január 1-je előtti időre kifizetett keresetkiegészítés összegét el kell osztani azoknak a biztosításban töltött napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal), és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét; c) az így képzett évi keresetből 1988. január 1. és 1990. december 31. között naptári évenként 12 000 forintot, 1994-ben pedig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén tíz százalékot le kell vonni; d) majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső képzett adóösszeget (az 1991. évben elért keresetre képzett adót 3000 forinttal, az 1993. évre képzett adót 2400 forinttal, az 1995. évre képzett adót az ez évi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékával, az 1997. évre képzett adó összegét a kereset, jövedelem 20 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként havi 3600 forinttal csökkenteni kell, az 1998. évre képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 20 százalékát, de jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 4200 forintot, az 1999 és a 2001 közötti években, valamint a 2002. január 1.-augusztus 31. közötti időszakban elért keresetekre képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 10 százalékát, de legfeljebb havi 3000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát, a 2002. szeptember 1.-december 31. közötti időszakban és a 2003. évben elért keresetre képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 18 százalékát, de legfeljebb havi 9000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát, a 2004. évben elért keresetre képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 18 százalékát, de legfeljebb havi 9000 forintot kell levonni), amelyet el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal); e) az egy napra jutó adóösszeg figyelembevételével ki kell számítani a ténylegesen elért keresetre eső adóösszeget […]