Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. november 18-án (25. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 422

[…] személy, a szemtanúk, a sérült munkatársa, a sérült közvetlen vezetője. A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani: a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését; az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését; a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel): 1. mechanikai tényezők, 2. kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por), 3. elektromos tényezők, 4. zaj és rezgés, 5. sugárzás (ezen belül: világítási tényezők), 6. meteorológiai tényezők, 7. klímatényezők, 8. hőmérséklet hatásai, 9. élőlény hatásai, 10. egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások; a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit; a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társainak a baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát; az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét; a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával; hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset; az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében. A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására. A vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni. A súlyos munkabalesetet (ide nem értve a bányászati munkabalesetet) a munkáltatónak – telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. A bányászati munkabalesetet a Bt.-ben és végrehajtási jogszabályaiban előírtak szerint kell bejelenteni. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a "munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a balesetben többen sérültek meg, a jegyzőkönyvet mindenkiről külön-külön ki kell állítani. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának; a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének; külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén […]