tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Betéti társaság beltagjának munkaviszonya

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2003. október 7. (Társadalombiztosítási Levelek 22. szám, 379. kérdés)

Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]döntéseiben kifejtett jogi álláspontjára is hivatkozva - úgy foglalt állást, hogy nincs akadálya a betéti társaság és beltagja között munkaviszony létesítésének akkor sem, ha a társaságnak egyetlen beltagja van. Felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság ügyben eljáró tanácsának a korábbi eseti döntésektől részben eltérő álláspontja szerint, a munkaviszony létesítésének munkajogi feltételei, betéti társaság egyetlen természetes személy beltagja esetében, nem állnak fenn. Az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogok gyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének az egybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá-, fölérendeltség érvényesülését. A Bsz-tv. 30. § (2) bekezdése alapján hét tagból álló jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője felszólalásában kifejtette, hogy a betéti társaság üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagjával nem létesíthető munkaviszony, ha a munkáltatói jogkört az üzletvezető gyakorolja. Ebben az esetben ugyanis a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy és a munkavállaló személye egybeesik. Nincs akadálya azonban az üzletvezetésre jogosult egyedüli beltag és a betéti társaság közötti munkaviszony létesítésének, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tagok gyűlése vagy a taggyűlés. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye ebben az esetben ugyanis különválik. A Gt. 102. §-a szerint a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére - a Gt. 103. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve - nem jogosult. A tagok gyűlése (taggyűlés) tevékenységében azonban a kültag is részt vesz. Ebből következik, hogy ha a betéti társaságnak kizárólag egy beltagja van, és nincs vele azonos módon felelős kültagja, akkor a Gt. 101. § (3) bekezdésének a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását előíró rendelkezése értelmében az üzletvezetésre egyedül e beltag jogosult. A Gt. 21. § (2) bekezdése szerint a betéti társaság üzletvezetésre jogosult tagja vezető tisztségviselő, aki a Gt. 28. § (1) bekezdése alapján - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a társaság munkavállalóival szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá-, fölérendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. A munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése. Ezért a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult egyetlen természetes személy beltagja - a munkáltatói jogkört főszabályként gyakorló személy - munkavállalóként annak ellenére nem kerülhet munkaviszonyba a betéti társasággal, hogy az nem vitásan önálló jogalany, és így munkáltatói jogalanyisággal is rendelkezik. A jogegységi tanács azt is vizsgálta, hogy akkor is fennáll-e az üzletvezetésre jogosult egyedüli természetes személy beltag és a társaság közötti munkaviszony létrejöttének a jogi akadálya, ha a már említett Gt. 28. § (1) bekezdésében foglalt diszpozitív szabályozásra tekintettel a társasági szerződés a munkáltatói jogkör gyakorlását a betéti társaságnál működő tagok gyűlésére vagy a taggyűlésre ruházza. A kérdés eldöntéséhez a tagok gyűlésére, illetve a taggyűlésre irányadó szabályok elemzése szükséges. A Gt. 101. § (3) bekezdése[…]

Figyelmébe ajánljuk

Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem...

Tovább a teljes cikkhez

Mentesül-e a betéti társaság beltagja a járulékfizetési kötelezettség alól a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt, ha munkaviszonnyal is rendelkezik, és ott heti 30 órában dolgozik?

Tovább a teljes cikkhez

Mikor lépett életbe az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a bt.-beltag tevékenysége munkaviszony keretében nem valósulhat meg?

Tovább a teljes cikkhez

Elegendő-e a betéti társaságban heti 6 órás munkaviszony után megfizetni a járulékot a beltag után abban az esetben, ha van egy heti 30 órás munkaviszonya, és a társasági szerződésben benne van, hogy munkaviszonyban is dolgozhat, vagy mindenképpen a minimálbért kell figyelembe...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére