Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 20-án (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 245

[…] biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is – meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár. A gyermekgondozási díj igényléséhez a szülési szabadság lejártát követően a foglalkoztatónak fizetés nélküli szabadságot kell engedélyeznie. A gyermekgondozási díj igénylése szóban vagy írásban történhet. A szóban történt igénylést a foglalkoztatónak kell írásba foglalnia. Az igény bejelentését a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani a "Foglalkoztatói igazolás gyermekgondozási díj megállapításához" és az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjra" elnevezésű nyomtatványok kitöltésével. A nyomtatványokhoz szintén mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot, valamint a tb-kiskönyvet. A foglalkoztató, akárcsak a terhességi-gyermekágyi segély igénylése esetében, a foglalkoztatói igazoláson közli azokat az adatokat, amelyek szükségesek az egészségbiztosítási pénztár igényelbírálásához. Ebből is láthatjuk, hogy a foglalkoztatónak elengedhetetlenül szükséges ismernie az adatszolgáltatásra vonatkozó és a társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez szükséges szabályokat. A gyermekgondozási díj letelte után már nem társadalombiztosítási ellátás jár, hanem a területi államháztartási hivatalok által folyósított, alanyi, illetőleg állampolgári jogon érkező gyermekgondozási segély. A gyermekgondozási segély igénybejelentése már nem foglalkoztatói feladat, a GYES folyósításához csak a fizetés nélküli szabadságot kell a foglalkoztatónak igazolnia. Az Mt. rendelkezéseinek értelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; valamint a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A szülési szabadság időtartamára, valamint a gyermekgondozási díj, illetőleg gyermekgondozási segély folyósítása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére a munkavállalót megilleti az évi rendes szabadság is. Az Mt. szerint a munkáltató a szabadságot a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Ettől a rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A fizetett szabadság időtartamára távolléti díjat kell számfejteni. A távollétidíj-számítás szabályainak részletes leírását az Mt. 151/A §-a tartalmazza: "151/A § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. (2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlékon a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik. (3) A távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló a) két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát, b) két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát, c) megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni. (4) Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka; ha száz óra, vagy ennél több volt, a személyi alapbér öt százaléka. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen […]