Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme


Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. február 11-én (8. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 120

[…] ennek az ellenkezője áll. Kérdés: Mit jelent a tagi jogviszony, és mit a személyesen közreműködő tag jövedelme? A szerző válaszol: Mint az elnevezéséből is következik, a tagi jogviszony a társas vállalkozásban tagként (tulajdonosként) részt vevő, emellett a társaság tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy tag esetében szóba jöhető jogviszony, már ami annak társadalombiztosítási megítélését illeti. Ehhez kapcsolódóan jegyezzük meg, hogy amíg egyes szervezeti formákban a személyes munkavégzés nem mellőzhető tartalmi eleme a tagsági viszonynak (pl. ügyvédi iroda), addig másokban a taggal szemben ilyen igényt nem támasztanak (pl. korlátolt felelősségű társaság). A Gt. a tagsági viszony létesítésének feltételeként a hatálya alá tartozó társasági formák egyikében sem írja elő a személyes munkavégzési kötelezettséget, a tagsági viszony létrejöttéhez a szükséges vagyoni hozzájárulás teljesítése elegendő. Emellett a Gt. biztosítja a lehetőséget a tag számára, hogy a munkájával is segítse társaságát a tevékenység gyakorlásában. Azon társaságok esetében ezért, ahol a személyes munkavégzés a tagnak nem kötelezettsége, tagsági jogviszonyról társadalombiztosítási szempontból speciális értelemben, csak a közreműködés – mint többletfeltétel – vállalása, illetőleg teljesülése esetén beszélünk. Ez azonban még további pontosításra szorul, hiszen a Tbj-tv. 4. § d) pontjának 1. alpontja a társas vállalkozó fogalmát – azoknál a társasági formáknál, amelyeknél a személyes közreműködés a tagnak nem kötelezettsége, csupán lehetősége – leszűkíti azok körére, akik a személyes közreműködésüket a társaság tevékenységében nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében folytatják. Ebből eredően a tag társaságban történő munkavégzése esetén általánosságban személyes közreműködésről beszélünk, azonban ennek módja határozza meg tulajdonképpen a társadalombiztosítási jogviszony típusát. A társas vállalkozás tagja tehát a társaság tevékenységének gyakorlásában személyesen közreműködhet, amelynek módját, tartalmát a társasági szerződésben kell rögzíteni. A személyes közreműködés a jellegéből adódóan rendkívül sokféle lehet (pl. üzletvezetés, képviselet ellátása, a tevékenységi kör gyakorlását jelentő bármely más munkavégzés), és megvalósulhat munkaviszony, megbízási jogviszony vagy tagsági viszony keretében (társas vállalkozóként) is. Ez utóbbi értelmezése okoz gyakran bizonytalanságot – különös tekintettel a vezető tisztséget betöltő tagokra –, hiszen a munka- vagy megbízási jogviszony keretében munkát végző tag a társaságnál végső soron tulajdonosi minősége alapján tagsági viszonyban is áll. A bizonytalanságot az is fokozza, hogy az idevonatkozó egyes jogszabályok között nem mindig teljes a koherencia. Mint már említettük, társadalombiztosítási szempontból a tagsági viszony (társas vállalkozói jogviszony) nem a tulajdonosi minőséghez, hanem a tag tényleges és személyes közreműködéséhez, pontosabban annak módjához köthető jogviszony. Akkor jön létre, ha a társaság tagja a személyes közreműködését nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében folytatja. Ez a fajta személyes közreműködés olyan munkavégzés, amely a tagsági-tulajdonosi viszonyhoz szorosan kapcsolódik. Például amikor a tag olyan kivételes tudással, szakértelemmel, egyéb képességgel rendelkezik, amely a társaság tevékenységének gyakorlásában nélkülözhetetlen, eredményét jelentősen befolyásolja, a tag részéről kevés kötöttséggel felmondható munka- vagy megbízási szerződés nem jelenthet a társaságnak kielégítő megoldást, biztosítékot a zavartalan működéshez. Ilyenkor a társasági szerződésben rögzítettek szerint – annak módosításáig – a vagyoni hozzájáruláson túl személyes munkavégzést is köteles teljesíteni a tag a társaság részére, melyre értelemszerűen munka- vagy megbízási szerződést nem kötnek. Ez a kft.-nél a tagi mellékszolgáltatást jelenti. Ezek után a kérdésre a választ tehát úgy adhatjuk meg, hogy társadalombiztosítási szempontból a tagi jogviszony (társas vállalkozó) és a személyes közreműködés egymástól elválaszthatatlan fogalmak, azonban a személyes közreműködés emellett egy olyan gyűjtőfogalom is, amely a tagi jogviszony (társas vállalkozó) mellett magában foglalja a munka- és a megbízási jogviszonyt is. Tehát a "személyesen közreműködő tag jövedelme" kifejezés további pontosításra szorul, hiszen egyaránt jelentheti a tag munka-, megbízási vagy tagsági viszony keretében (társas vállalkozóként) történő személyes közreműködésének […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.