Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Jelenleg milyen feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] felsorolják.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt az 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.Fontos hangsúlyozni, hogy az a nő, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, tíz évet igazolhat gyermekneveléssel töltött időként.Nem minősül jogosultsági időnek a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő, a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.
Kapcsolódó címke:

Diákok keresőképtelensége

Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
Részlet a válaszából: […] alapulvételével kell megállapítani, ha a szerződés szerinti jövedelem legalább ennyi. Ha a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér összegét nem éri el, ez esetben a baleseti táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem (Eb-tv. 55–56. §).A megbízási díjjal foglalkoztatott diák nem automatikusan lesz biztosított. A biztosítási jogviszonyának feltétele, hogy az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (díjazása) elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A minimálbér jelenleg 266.800 forint, amelynek 30 százaléka 80.040 forint. Jelen esetben nincs jelentősége, hiszen a díjazás jelentősen meghaladja ezt az összeget, de fontos tisztában lenni azzal, hogy nem a megbízási díjnak, hanem a járulékalapot képező jövedelemnek kell elérnie ezt az összeget. Ez tulajdonképpen a megbízási díj költségekkel (költséghányad vagy tényleges költségelszámolás) csökkentett része.A megbízási szerződéssel foglalkoztatott diák a szerződésben meghatározott és a kifizetett jövedelme alapján tehát jelen esetben biztosított, ezért táppénzre jogosult. A táppénzre jogosultság időtartamára, a táppénz összegének megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni. Feltételezzük, hogy a diák (egyetemi hallgató) már elmúlt 18 éves, iskolai tanulmánya nem szűnt meg, ezért a fiatalkorúak kedvezménye [Eb-tv. 46. § (4) bekezdés] a jogosultsági idő megállapításánál nem alkalmazható. Táppénzre a biztosításban töltött időtartamnak megfelelő időre jogosult. Biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll [Eb-tv. 12. § (2) bekezdés]. Táppénzének összegét a minimálbér alapulvételével kell megállapítani, mértéke a napi alap 50 százaléka.Az iskolaszövetkezet tagjára, ha az nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató – 25. életévének betöltéséig –, nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. Még a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Ez pedig azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő tag biztosítási jogviszonyát – hasonlóan a kínai állampolgár taghoz – az általános szabályok szerint kell elbírálni.A tagok megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban kívánnak részt venni a társaság tevékenységében, erre vonatkozóan kötelező előírást semmilyen jogszabály nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a személyes közreműködés történhet társas vállalkozói jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, de akár – alkalmanként – egyszerűsített foglalkoztatás keretében is. Természetesen minden esetben figyelembe kell venni az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályok előírásait (Mt., Ptk., Efo-tv.), amelyek éppen úgy vonatkoznak a társaság tagjaira, mint a független munkavállalókra.Ugyanazon munkaviszony keretében, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésen túl, az ügyvezetői tevékenység is ellátható, nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy az Mt. szabályait ebben az esetben is mindenre kiterjedően be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy el kell például készíteni a munkavállaló részére a munkaszerződést, valamint a munkaköri leírást, amely ebben az esetben – többek között – tartalmazza az ügyvezetői tevékenységeket is. Ez természetesen csak egy lehetőség, a két tevékenység két külön jogviszonyban is ellátható.A Ptk. 3:112. §-a alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.A munkaviszony természetesen lehet részmunkaidős is, ebben az esetben azonban arra kell figyelni, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka lesz akkor is, ha a tényleges munkabér nem éri el ezt az összeget. Természetesen amennyiben eléri vagy meghaladja, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Megjegyzendő, hogy munkaviszony esetén a munkabérfizetés kötelező.Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, társadalombiztosítási szempontból speciális helyzet keletkezik. A Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja kimondja ugyanis, hogy társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már egyébként is társas vállalkozónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és a személyes közreműködésre nem a társas vállalkozói jogviszonyt (hanem például a munkaviszonyt) választotta, akkor ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozóvá és ezzel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:  

Hiányzó szolgálati idő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak szolgálati idő szerzésére annak a személynek, aki 65 éves koráig nem gyűjti össze a 20 év szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó, a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából megállapodást felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében lehet kötni.Az öregségi résznyugdíjhoz vagy öregségi teljes nyugdíjhoz maximum öt évet lehet megvásárolni. A nyugdíj megállapításához szükséges hiányzó szolgálati időről a nyugdíjbiztosítási szerv a nyugdíjigény elbírálása során hozott határozatban ad tájékoztatást. A megállapodás megkötésére a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül van lehetőség.A hiányzó szolgálati időért fizetendő összeget egy összegben kell kifizetni. A fizetendő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási idő

Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?
Részlet a válaszából: […] alkalmazottként, az országgyűlési képviselőként, a nemzetiségi szószólóként töltött idő,b) szövetkezet tagi minőségben töltött idő, feltéve, hogy a tag a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjaként töltött időt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjaként töltött időt, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés időtartamát, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb biztosított tagi minőségben töltött időt,c) álláskeresési támogatás időtartama,d) egyéni és társas vállalkozói tevékenység időtartama,e) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkavégzés időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét,f) egyházi szolgálati viszony időtartama,g) mezőgazdasági őstermelői tevékenység időtartama, kivéve az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagjának tevékenységét, és az egyéb jogcímen biztosított mezőgazdasági őstermelő tevékenységének időtartamát,h) a kisadózó vállalkozói tevékenység időtartama,i) állami projektértékelői jogviszony, illetve az Euró-pai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét.A fentieken túl az Mm-tv. szerint a biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2011. december 31-éig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt,d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idővel, azt nem tudja megvásárolni. 2011. december 31-ét követően a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megkötött megállapodás megkötésével nem lehet a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátás megállapításához hiányzó biztosítási időt pótolni.Ha a rokkantsági ellátás megállapításának elutasítása a biztosítási idő hiánya miatt történt, akkor méltányossági jogkörben sor kerülhet még az ellátás megállapítására. Az előírt biztosítási idő fele azonban szükséges, hogy méltányosságból kivételes rokkantsági ellátást lehessen megállapítani. Méltányosság keretében rehabilitációs[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címke:

Munkaerőpiacra lépők

Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
Részlet a válaszából: […] alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E szabályozás alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.Az új előírás szerint viszont – minden más előzőekben taglalt feltétel fennállása esetén – azt lehet munkaerőpiacra lépőnek tekinteni, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az előzőekben megfogalmazott biztosítási jogviszonnyal.(Ez a változás egyébként érinti a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt is, mivel ennek vonatkozásában is jelentőséggel bír a munkaerőpiacra lépő személy fogalma.)A jogszabályi hely (3) bekezdése szerint a részkedvezmény összege egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy elveszíti az ellátást, ha van jövedelme?
Részlet a válaszából: […] – ideértve a jövedelem vagy a munkaidő korlátozását is – lehet munkát vállalni, így lehet egyéni vállalkozást is létrehozni anélkül, hogy a rokkantsági ellátás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Letiltás mértéke

Kérdés: Jogosult a munkáltató a munkabér 33 százalékát lényegesen meghaladó összeget levonni a munkavállaló béréből annak ellenére, hogy a végrehajtó felhívásában csak a bér 33 százaléka szerepel? Helyesen járt el a munkáltató, ha korlátozás nélkül végrehajtotta a bér 200 ezer forint feletti részét a Vht. 63. §-ára hivatkozással, vagy ez az eljárás csak több letiltás esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] I. és IV. fejezetének ismeretében határozható meg. A több eltérő kielégítési kategóriába sorolt végrehajtás alá vont követelések egyes levonási elsőbbségét, sorrendiségét a Vht. VIII. fejezete tartalmazza.A rendszeresített végrehajtói letiltás rendelkező részében a felhívás arra irányul, hogy az adós munkabéréből, illetményéből és az ezzel egy tekintet alá eső jövedelemből annak 33 százalékáig, több letiltás esetében 50 százalékáig terjedően a munkáltató teljesítsen levonást a letiltáson jelölt számlaszámokra.A kérdésben felvetődő probléma oka is a levonás általános, és annak az adós szempontjából sérelmesebb speciális szabályozása közötti eltérésben kereshető. A letiltás második oldala tartalmazza a munkáltatónak szánt figyelmeztetést, melyben a végrehajtó ismerteti a munkáltató letiltás átvételével keletkező kötelezettségeit. A munkáltató főbb kötelezettségei kiterjednek a levonásra, kamatszámításra, adós értesítésére, nyilvántartásra és tájékoztatásra.Jelen esetben a munkáltató a Vht. 63. szakaszára való hivatkozással a végrehajtást kérő érdekét maximálisan előtérbe helyezi az adósi érdekekkel szemben.A Vht. 63. §-a alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot.A Vht. Nagykommentár érintett jogszabályhelyhez fűzött magyarázata cáfolja a kérdésben bemutatott álláspontot, mely szerint kizárólag abban az adósi helyzetben kerülhet sor a 200 ezer forint feletti jövedelemrész teljes mértékű elvonására, ha az adósnak több egyszerre érvényesített letiltása van.A jogalkotói cél az, ha az adós magasabb munkabérrel rendelkezik, akkor mielőbb térüljön meg a tartozás a letiltás során. Annak nincs e körben jelentősége, hogy a letiltás a munkabér 33 vagy 50 százalékára irányul.A Vht. 63. §-ában – meglehetősen szigorúan – a jogalkotó arról a jövedelmi helyzetről rendelkezett, amikor a végrehajtással érintett adós munkabérét a végrehajtó a megélhetésre elegendőnek szánt munkabérösszeget meghagyva, a 200 ezer forint feletti részt teljes mértékben elvonja.A normaszöveg szóhasználata, mely szerint „végrehajtás alá vonható”, kizárólag akkor lehet kötelező érvényű, ha erről az ügygazda végrehajtó kifejezetten rendelkezik. A munkáltató ezért saját döntési jogkörében eljárva nem alkalmazhatja, ugyanakkor nem is mellőzheti a Vht. 63. §-ának rendelkezését.A megfogalmazott kérdés ismeretében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mm-tv. 32–33. §-a, vagy a 19. §-ának (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy– fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.Tehát, ha a kérdésben említett munkavállaló az első vagy második pontban foglaltak bármelyikének megfelel, és azt igazolja, a foglalkoztató érvényesítheti az adókedvezményt.A kedvezmény mértéke havonta az adóalap (maximum a minimálbér kétszerese) 13 százaléka.A személyi kedvezmény feltétele az, hogy a munkavállaló rokkantsági járadékban (ami nem tévesztendő össze a kérdésben szereplő rokkantsági ellátással) vagy fogyatékossági támogatásban részesüljön, vagy rendelkezzék a 49/2009. EüM rendelet alapján kiállított súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással.És végül a pótszabadságról. Az Mt. 120. szakasza értelmében a munkavállalónak évenként 5 nap pótszabadság jár, amennyiben megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosultAz Mt. 294. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében a törvény alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek minősül, aki a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkanélküli-ellátás igénylése GYED folyósítása alatt

Kérdés: Elmehet munkanélküli-ellátásra a munkavállaló abban az esetben, ha a GYED folyósításának ideje alatt megszűnik a munkaviszonya, de tovább kapja passzív jogon az ellátást a gyermek kétéves koráig? Lehet jelenteni a passzív GYED-et a SZÜF-portálon keresztül?
Részlet a válaszából: […] üzemelő tb-kifizetőhely, illetve – ha a munkáltatónál nem működött kifizetőhely – a Magyar Államkincstár folyósítja tovább.A folyósított ellátásokról – mint minden egyéb ellátásról – a kifizetőhely elektronikus úton, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) lévő formanyomtatvány használatával tud adatot szolgáltatni.A kérdésre egyebekben nem is olyan egyértelmű a válasz, mint ahogyan gondolnánk. Két különböző ellátásról van ugyanis szó, amelyeknek jogosultsági és folyósítási feltételeit két különböző törvény szabályozza.Az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj-tv. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.A Tbj-tv. 4. §-ának 4.3. pontja szerint álláskeresési támogatásnak minősül az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély.Az Eb-tv. tehát nem zárja ki a GYED és ezen ellátások együttes folyósítását.Az álláskeresők ellátásairól az Flt. rendelkezik.A törvény részletesen leírja a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság feltételeit, és szabályozza a folyósítást is. Az Flt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja pedig úgy szól,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
1
2
3
13