Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz a 100 százalékos baleseti táppénzre az a munkavállaló, akit a munkahelyén 2024. február 2-án baleset ért, amiről baleseti napló készült?
Részlet a válaszából: […] ...minden tudomására jutott balesetet köteles kivizsgálni. A baleset üzemi jellegét és a baleseti táppénzre való jogosultságot a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell elbírálni, nem az dönti el, hogy a balesetről baleseti napló készült.A bejelentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

CSED két jogviszony esetén

Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
Részlet a válaszából: […] Az érintett kismama jogosult lehet két helyről is CSED-re, de a jogosultságát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Ez azt is jelenti, hogy ha a munkavállaló főállású munkahelyén nem működik kifizetőhely, az illetékes kormányhivatalhoz benyújtott nyomtatványon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel – Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót idehaza nem kell leróni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] ...másik tagállamban szerzett jövedelem mentes minden közteher alól, hanem kizárólag azt határozza meg, hogy melyik tagállamban kell leróni a társadalombiztosítási közterheket valamennyi jövedelem után. A bejelentés tehát nem egy lehetőség, hanem kötelezettség.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága, táppénze

Kérdés: Veszélyeztetett terhességére tekintettel jogosult betegszabadságra és táppénzre egy 18 év alatti szakképző iskolai tanuló, aki szakképzési munkaszerződés alapján végez munkát egy kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési munkaszerződéssel rendelkező diákra kiterjed a biztosítás, díjazását társadalombiztosítási járulék terheli, és a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet, ideértve természetesen az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Duális képzésben részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Két különböző naplószámú orvosi igazolást kell leadnia a munkáltató felé annak a munkavállalónak, akit a munkáltató duális képzés keretében oktat 2023 májusától? A korábban egy jogviszonyként kezelt munkaviszony a törvényi változások következtében 2024. január 1-jétől egy heti 40 órás munkaviszonnyá és egy heti 16 órás szakképzési jogviszonnyá módosult, amelyet a cég a 'T1041-es nyomtatványon be is jelentett. Külön-külön kell elbírálni az ellátási igényeket a két jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítottnak egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, és mindegyik jogviszonyában társadalombiztosítási járulékot fizet, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, így a táppénzre való jogosultságát is mindegyik jogviszonyában külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló, a szociális hozzájárulási adóról szóló és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit – az Efo-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Jogosultsági idő

Kérdés: Figyelembe veszik a nők részére 40 év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíjhoz a kötelező nyári gyakorlat idejét?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát is figyelembe lehet venni jogosultsági időként, ha a tanulót a társadalombiztosítási nyilvántartásba biztosítottként bejelentették.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Nyugdíjelőleg

Kérdés: Mikor kapja meg a végleges nyugdíját az a személy, aki 2024. február 24-től igényelte meg az ellátást, és kapott egy végzést, amelynek értelmében nyugdíjelőleget állapítottak meg részére?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől a nyugdíjba vonulást megelőző napig elért – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék, illetve társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló – kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni. A számításhoz elengedhetetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
16
17
18
225