Találati lista:
161. cikk / 2281 Diákok keresőképtelensége
Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
162. cikk / 2281 1959-ben született férfi
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959. szeptember 13-án született férfi, aki jelenleg 33 év szolgálati idővel rendelkezik?
163. cikk / 2281 Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.
164. cikk / 2281 Átalányadózó őstermelő járuléka és táppénzalapja
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó őstermelőnek, aki már 10 éve folytatja ezt a tevékenységet munkaviszony mellett, de a munkaviszonya 2024. július 1-jétől megszűnik? Mi lesz a táppénz alapja, ha a munkaviszonyában a munkabére havi 500 ezer forint, az őstermelői bevétele pedig 2023-ban 9 millió forint volt? Az érintett július közepétől előreláthatóan hosszabb ideig táppénzen lesz egy műtét miatt.
165. cikk / 2281 GYED jogalap nélküli folyósítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
166. cikk / 2281 Munkabér kifizetése csődeljárás alatt
Kérdés: Hogyan érinti a munkabérek kifizetését, illetve a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségét a folyamatban lévő csődeljárás? Miként kerül sor a munkabérek kifizetésére? A munkáltatónak vagy a bérgarancia-alapnak kell kifizetnie a béreket ebben az esetben?
167. cikk / 2281 Kft. tagjainak járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
168. cikk / 2281 Beltag közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaságnak a beltag után abban az esetben, ha az ügyvezetést a kültag látja el, a beltag semmilyen módon nem működik közre a társaságban, és eddig rendelkezett főfoglalkozású munkaviszonnyal, ami 2024. július hónap végén megszűnik?
169. cikk / 2281 Képzés költségeinek átvállalása
Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót abban az esetben, ha a munkáltató átvállalja egy munkavállaló felsőoktatási képzésének költségeit, amelyre jelen pillanatban nincs szüksége, és nem is a munkáltató kötelezte annak elvégzésére? A dolgozó jelenleg asszisztensként dolgozik, hallgatói jogviszonya szeptemberben kezdődik, és a munkáltatónál néhány év múlva talán lesz olyan nyitott pozíció, ahol a mostani képzés során szerzett tudását használni tudja majd.
170. cikk / 2281 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
