Találati lista:
131. cikk / 2320 Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás CSED alatt
Kérdés: A CSED folyósítása alatt továbbra is fizethető a munkavállaló részére a havi fix összegű önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás, amelyet a munkáltató belső szabályzat alapján juttat? A juttatás adó- és járulékköteles, más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azaz a kismama jogviszonyára tekintettel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adott havi ’08-as bevallásban szerepeltetnie kell a munkáltatónak. Nem kizáró ok ez a kifizetés a CSED-jogosultság elbírálása szempontjából, azaz nem minősül keresőtevékenységből származó jövedelemnek?
132. cikk / 2320 Elvesztett tb-kiskönyv
Kérdés: A munkáltató többszöri költözése során elveszett a munkavállaló által átadott biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolványa. A munkáltató ennek tényét elismerte, majd ezt követően kiállított és átadott egy új igazolványt, mely azonban csak a most megszüntetett jogviszony bejegyzését tartalmazza. Miként pótolhatók az adatok, illetve a volt munkáltató vagy a munkavállaló kötelezettsége ezek beszerzése? Létezik valamilyen elektronikus felület a szükséges adatok hivatalos lekérdezésére?
133. cikk / 2320 Külföldről végzett személyes közreműködés
Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi cégnek, amelynek a tagja online, távmunka keretében közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében, és emellett Ausztriában egyéni vállalkozó? Melyik országban jön létre a biztosítási jogviszony, ha az érintett személy állandó lakóhelye kizárólag Ausztriában van?
134. cikk / 2320 Megbízási díj szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen előírás alapján terheli a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjakat, amelyek nem keletkeztetnek társadalombiztosítási jogviszonyt, illetve vannak olyan esetek, amikor nem kell megfizetni a szochót?
135. cikk / 2320 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
136. cikk / 2320 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
137. cikk / 2320 Munkavállalás rehabilitációs ellátás mellett
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
138. cikk / 2320 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
139. cikk / 2320 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
140. cikk / 2320 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adó terheli 2024-ben azt az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőt, aki 2024-re havi 300.000 forint után vállalta a járulékfizetési kötelezettséget, éves bevétele 4 millió forint volt, és szeptember 15-től, jelenleg is táppénzben részesül?
