Biztosítási jogviszony szünetelése

Kérdés:

Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya az alatt az egy hét alatt, amikor nem jelent meg a munkahelyén, de utólag igazolta a távollétét? A munkáltató elfogadta a munkavállaló igazolását, de munkabért erre az időszakra nem fizetett a számára. Szünetel a biztosítási jogviszony abban az esetben, ha a munkavállaló azért nem dolgozik, mert a munkáltató átmenetileg nem tud munkát biztosítani a számára?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozásában ez az igazolt távollét, amelyre a munkáltató nem fizetett munkabért vagy távolléti díjat, tulajdonképpen fizetés nélküli szabadságnak minősül.Az Mt. 133. §-a szerint ugyan a fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak legalább 15 nappal előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Hazautazás költségei

Kérdés:

Milyen adóvonzata van, ha a munkáltató megtéríti a hazautazást, illetve hányszor köteles ezt megtenni az alábbi esetben? A dolgozó ideiglenes lakcíme Budaörs, életvitelszerűen ott él, a napi munkába járás onnan történik. Állandó lakcíme Kecskemét. A munkahelye Biatorbágyon van, a cég biatorbágyi székelyére történő utazáshoz tömegközlekedést nem lehet igénybe venni. Köteles a munkáltató megtéríteni a munkavállaló számára a Kecskemétre történő hazautazást?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató térítési kötelezettségét a munkába járással kapcsolatos utazási költségek tekintetében a 39/2010. Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet 2. §-a szerint munkába járásnak minősül egyrészt a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő beosztása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben történő munkaidő-beosztás nagy szabadságot biztosít a munkáltatónak, ebben az esetben is be kell azonban tartani néhány olyan általános szabályt, amely védi a munkavállalót.A két műszakos (vagy több műszakos) munkarend [Mt. 90. § b) pont] természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Helyesen számolta ki a munkáltató az 1984-ben született munkavállaló részére járó 107 munkanap szabadságot abban az esetben, ha három gyereket szült, 2016. november 13-án, 2019. március 22-én és 2020. október 27. napokon, mindhárom esetben a szülés napjától vette igénybe a szülési szabadságot és a CSED-et, majd GYED-ben, illetve GYES-ben részesült? A munkavállaló 2016-ban nem vett ki szabadságot, és 2022. október 28-án, a harmadik gyermeke 2. életévének betöltése után vissza kíván térni a munkába. Megtagadható a szabadságok kiadása akkor, ha a munkavállaló nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, így a munkáltató csak utólag szerzett tudomást a harmadik gyermek születéséről?
Részlet a válaszából: […] A szabadság, szülési szabadság kérdéskörét az Mt. szabályozza. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló alapszabadságának mértékét az Mt. 116. §-a 20 munkanapban rögzíti. Ezt követően a munkavállaló korától és gyermekeinek számától teszi függővé az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Munkaidő-nyilvántartás vezetése

Kérdés: Mi a jelentősége annak, ha a munkaidő--nyilvántartást nem naponta vezeti a munkáltató, hanem minden hónapban egy nap tölti ki egyszerre? Lehet ebből valamilyen probléma egy esetleges ellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] Abból lehet kiindulni e kérdés megválaszolása során, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (tehát a munkarendet) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bekezdése]. Logikus tehát, hogy munkáltatói oldalon merül fel az a kötelezettség, hogy a rendes és a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címke:

Négynapos munkahét

Kérdés: Mire kell figyelnie a négyhavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatónak abban az esetben, ha költségcsökkentés érdekében a továbbiakban négynapos munkarendet szeretne bevezetni? Terveik szerint a dolgozók a továbbiakban 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát, a jelenléti ívet is ennek megfelelően vezetik, és az ötödik napra pihenőnapot kapnak. Kell módosítani a munkaszerződést ebben az esetben, vagy elegendő, ha a dolgozókat 7 nappal korábban kiértesítik a változásról?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.A munkaidőkeret alkalmazásának célja az, hogy így a munkáltató eltérhet az általános munkarendtől, és a munkaszükséglethez tud...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.
Kapcsolódó címke:

Két munkakör

Kérdés: Lehetséges, hogy a munkavállaló két munkakört lásson el egy alapbérért?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy egy munkavállaló akár több munkakört is ellásson egy munkaszerződés alapján, ez azonban számos problémát is felvethet. Tekintettel arra, hogy a 45. § szerint a munkaszerződésnek az alapbért és a munkaidőt is tartalmaznia kell, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Ügyelet és készenlét

Kérdés: Mi a különbség az ügyelet és a készenlét között?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 110. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Ez a munkaidőn kívüli rendelkezésre állás megvalósulhat ügyelet vagy készenlét formájában. Az Mt. 110. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Hazautazás és munkába járás költségei

Kérdés: Megtéríthető egyszerre a hazautazás és a munkába járás költsége a munkavállaló részére abban az esetben, ha a cég székhelye Budapesten van, és a dolgozó egy másik budapesti kerületből jár autóval a munkavégzés helyére, viszont az állandó lakcíme vidéken van?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos költségtérítés szabályait a 39/2010. Korm. rendelet, az adózási következményeket az Szja-tv. 25. §-ának (2)-(4) bekezdései tartalmazzák. A 39/2010. Korm. rendelet a munkáltató számára a meghatározott feltételek fennállása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkaidő-beosztás módosítása

Kérdés: Rendkívüli munkaidőként kell elszámolni a munkavállaló munkavégzését abban az esetben, ha a munkáltató kevesebb mint hét nappal a munkakezdés előtt módosítja a munkaidő-beosztást? Pl.: Az egyik munkavállaló megbetegedett, ezért a munkáltató délután jelez a dolgozónak, hogy a következő napon két órával korábban kell kezdenie a munkavégzést.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő beosztását és részletszabályait az Mt. szabályozza átfogóan. A törvény az 50. és az 56. alcímek alatt rendezi a kérdéssel kapcsolatos munkaidő--beosztási szabályokat.Az Mt. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
35