Egyszerűsített foglalkoztatott ellátásai

Kérdés: Megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat az után a munkavállaló után, akit napi bejelentéssel foglalkoztatnak, vagy egészségügyi ellátása érdekében saját maga után kell fizetnie a társadalombiztosítási közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...elérhető, gyors és egyszerű webes megoldást biztosít az ügyintézésre, amelyen keresztül lehetőség van az egészségügyi szolgáltatás járulékfizetési kötelezettségének hatálya alá történő be-, illetve kijelentkezésre, a jogviszony visszamenőleges hatályú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Külföldi állampolgár mezőgazdasági tevékenysége

Kérdés: Őstermelőként vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozóként végezhet mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, illetve vásárolhat Magyarországon termőföldet egy osztrák állampolgár, aki regisztrációs igazolással (tartózkodási engedély) rendelkezik Magyarországon, bejelentett lakhelye is Magyarországon van, mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, amely alapján földművesként kérni fogja a nyilvántartásba vételét az illetékes földhivatalnál, és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni?
Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie, illetve előfeltétele a járulékfizetés a tevékenységek folytatásának? Az érintett osztrák állampolgár Magyarországon két kft.-nél is munkaviszonyban áll, és a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály által megküldött igazolás szerint 2018. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] ...szerint mind a mezőgazdasági őstermelőre, mind pedig az egyéni vállalkozóra kiterjed a biztosítás, és ennek megfelelően fennáll a járulékfizetési kötelezettség.Ugyanakkor a tevékenység folytatásának nem előfeltétele, hanem következménye a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem terjed ki a biztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre – és így e jogviszonya alapján természetesen járulékfizetési kötelezettség sem terheli –, aki bármilyen más jogviszonyban [kivéve a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés: Elindíthatja egyéni vállalkozói tevékenységét az ellátása veszélyeztetése nélkül egy 4 gyermekes, gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású édesanya? Ha igen, akkor munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak minősül majd, tekintettel arra, hogy főállású anyaként egészségbiztosítási szolgáltatásokra és szolgálati időre is jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésének b) pontja alapján a GYET folyósításának a tartama alatt mentesül a havi minimális szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség alól, tehát ezeket a közterheket csak a tényleges kivétje után kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Keresőtevékenység GYED alatt

Kérdés: Eleget tesz-e a keresőtevékenységre vonatkozó feltételnek az az édesanya, aki a GYED tartama alatt bölcsődébe adja kisgyermekét, de nem a főállású munkahelyére megy vissza, hanem önálló vállalkozásba kezd?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásnak. További előny, hogy a GYED folyósításának az ideje alatt nem kötelezett havi minimális adó- és járulékfizetésre, így a szociális hozzájárulási adót, illetve a járulékokat csak a ténylegesen elszámolt kivétje után kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Társas vállalkozó minimumjáruléka

Kérdés: A kft.-nek vagy a magánszemélynek kell megfizetnie a minimumjárulékokat abban az esetben, ha a főfoglalkozású társas vállalkozóként bejelentett tag nem vesz fel tagi jövedelmet? A bérprogram alapján a tagnak be kellene fizetnie a pénztárba a járulékokat, ő azonban úgy véli, hogy ez nem helyes, tekintettel arra, hogy a korábbi hónapokban a minimálbért lényegesen meghaladó jövedelem után fizette meg a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...adminisztratív akadálya annak, hogy egy magyar állampolgár két tagállamban is létesítsen munkaviszonyt.Fontos kérdés viszont az adó- és járulékfizetés tagállamának és a bevallásra kerülő jövedelem terjedelmének meghatározása.A magánszemély illetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...a magyar jogszabályok szerint nem biztosítottak (egyéb jogviszonyban sem terjed ki rájuk a biztosítás), és velük kapcsolatban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség.Ez a megoldás azonban nem minden esetben előnyös az érintett számára, hiszen előfordulhat, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Osztrák nyugdíjban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulékfizetésre a továbbiakban egy családi gazdaság tagja, aki eddig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, így nem volt kötelezett járulékfizetésre, szeptembertől azonban Ausztriából nyugdíjban részesül, viszont a magyar nyugdíjkorhatárt még nem érte el? Amennyiben köteles járulékfizetésre, akkor a minimálbér vagy a tavalyi jövedelem lesz a számítás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...így őstermelői jogviszonyában a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem terjed ki rá a biztosítás. Ebből következően járulékfizetési kötelezettség e jogviszonyában továbbra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Egyházi személy társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
Részlet a válaszából: […] ...nem főállású kisadózói jogállás, illetve a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség kérdésben felvetett esetéhez kapcsolódó feltételek azonosak: a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében a kisadózó abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:
1
47
48
49
182