Találati lista:
11. cikk / 1791 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
12. cikk / 1791 Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
13. cikk / 1791 Kft.-tag minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keresőképtelenség alatt
Kérdés: A táppénzjogosultsága lejárta után is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy 2025 májusában indult egyszemélyes kft. tagja, aki társas vállalkozóként működik közre a cégben, és emellett heti 10 órás munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, ahol úti üzemi baleset érte, amelyből kifolyólag mindkét jogviszonyában hosszú ideig keresőképtelenné vált, de a kft.-ben hamarosan megszűnik az ellátásra való jogosultsága?
14. cikk / 1791 Apa GYED-jogosultsága előzetes biztosítási idő hiányában
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 2025. január 1-től GYED-re 2024. április 1-jén született gyermekére tekintettel az édesapa, aki 2025. június 15-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkahelyén, előtte 2024. április 16-tól 2025. június 14-ig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, 2023. szeptember 4-től 2024. március 14-ig munkaviszonyban állt, 2023. május 8-tól 2023. július 28-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2021. április 15-től 2023. május 3-ig munkaviszonyban állt? A gyermek édesanyja 2025. június 30-ig gyermekgondozást segítő ellátásban részesült, amelyről lemond. Az apa GYED iránti igénybejelentésén szerepel az ellátásból történő levonáshoz szükséges szülői egybehangzó nyilatkozat.
15. cikk / 1791 Munkavégzésre egészségügyi okból alkalmatlan dolgozó
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavégzésre egészségügyi okokból tartósan alkalmatlan dolgozónak lejárt a táppénzjogosultsága, de munkaképtelensége továbbra is fennáll maradandó egészségkárosodás miatt? Meg kell szüntetni felmondással a jogviszonyt ebben az esetben? Ha ezt nem teszi meg a munkáltató, és állományban tartja a dolgozót, akkor kell távolléti díjat vagy egyéb juttatást fizetni a számára?
16. cikk / 1791 Mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-alapja
Kérdés:
Hogyan alakul a 2025. évi szociálishozzájárulásiadó-alapja annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a 2024. évi bevétele elérte az éves minimálbér összegét, nagy valószínűséggel ebben az évben is eléri, és önkéntes döntése alapján havi 350 ezer forintos járulékalap után fizet járulékot? Az érintett őstermelő 2025. szeptember 1-jétől munkaviszonyt létesít.
17. cikk / 1791 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Van lehetősége szolgálati idő vásárlására egy magasabb összegű öregségi nyugdíj érdekében annak a személynek, aki jelenleg 32 év szolgálati idővel rendelkezik? Amennyiben igen, hogyan kell elindítani az eljárást?
18. cikk / 1791 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
19. cikk / 1791 Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata
Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
20. cikk / 1791 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
