101 talált állásfoglalás amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet az állásfoglalásából: […] és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, ésb) a kérelem benyújtásakor az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb 5 év van hátra, ésc) a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül összesen legalább 45 napig álláskeresési járadékban részesült, ésd) a kérelem benyújtásakor nem szerezhet ismét jogosultságot álláskeresési járadékra, mert vagy kimerítette az álláskeresési járadék teljes folyósítási idejét, vagy a járadék folyósítását a foglalkoztatási szerv keresőtevékenység miatt megszüntette még a jogosultsági idő lejárta előtt, ése) az álláskeresőnek megvan a nyugdíjhoz szükséges legalább 15 év szolgálati ideje,f) nem részesül korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban.A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a segély megállapítása megtörténjen, folyósítására pedig egészen az öregségi nyugdíjra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság megszerzéséig sor kerülhet.Végezetül azokat az eseteket vesszük sorra, amelyek az ellátás folyósítását érintik.A nyugdíj előtti álláskeresési segély megszűnik, ha a jogosult:a) kéri a segély megszüntetését. Ebben az esetben a segély a kérelemben megjelölt időponttól szűnik meg,b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására vagy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, a jogosultság kezdőnapjától megszűnik,c) nappali tagozatos tanulmányokat kezd, a tanulói vagy hallgatói jogviszony kezdetétől, vagyd) elhalálozik, a halálesetet követő naptól.A nyugdíj előtti álláskeresési segélyt a hivatal akkor szüntetni meg, ha a jogosulta) kikerül az álláskeresői nyilvántartásból. A folyósítást a nyilvántartásból való törlés napjától meg kell szüntetni,b) keresőtevékenységet folytat, és elmulasztja a bejelentési kötelezettségét.Fontos következmény, ha a folyósítás azért szűnt meg, mert a jogosult dolgozott, és ezt nem jelentette be, akkor a NYES csak a megszüntetés kezdőnapjától számított 90 nap elteltével folyósítható újra, akkor is, ha egyébként minden jogosultsági feltételnek megfelel.Csak átmenetileg szünetel, és nem szűnik meg a NYES folyósítása:a) a letartóztatás vagy szabadságvesztés idején, kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést közérdekű[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] időként nem minden – egyébként a nyugdíjkorhatár betöltésekor kért öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető – szolgálati idő ismerhető el. Nem lehet jogosultsági időként figyelembe venni például a megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamát vagy a tanulmányi időt. Ezek a szolgálati időtartamok azonban nem vesznek el a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapításakor, azok a nyugdíj összegénél beszámításra kerülnek.A nyugdíjba vonulás pontos és legkorábbi időpontjának megismerése érdekében javasoljuk a Kérdezőnek, hogy 2028-ban kezdeményezzen egy újabb hatósági adategyeztetési eljárást a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nők nem szereznek kellő jogosultsági időt, a nyugdíjba vonulásra – a férfiakhoz hasonló módon – a nyugdíjkorhatár betöltésekor van lehetőségük. Az 1957-ben vagy azt követően született személyek társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév.A nyugdíjba vonulás az említett életkor betöltése esetén akkor lehetséges, ha a kérelmező az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Az öregségi nyugdíj megállapításához már nincs szükség arra, hogy a kérelmező a biztosítási jogviszonyát megszüntesse.Az öregségi, valamint a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása nem automatikus, azt az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” elnevezésű nyomtatványon kell igényelni. A nyugdíjigényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani. Személyesen az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani. Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon adhatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.A nyugdíjigény elbírálásához nem mindig szükséges minden dokumentum csatolása, mert a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból figyelembe veszi a nyilvántartásában szereplő adatokat. Ugyanakkor érdemes benyújtani minden olyan iratot, amely korábban még nem szerepelt a nyilvántartásban, vagy amely a jogosultsági idő vagy szolgálati idő igazolására szolgál.A leggyakrabban előforduló igazoló okiratok például a következők: a munkakönyv; foglalkoztatói igazolások; igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról; bedolgozói[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.A nyugellátás szüneteltetésére az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától kerül sor. Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.Mentesülnek a nyugdíj-szüneteltetés alól azok a közszférában – vagyis a fenti felsorolásban szereplő jogviszony valamelyikében – foglalkoztatott nyugdíjasok, akik szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél vállalnak munkát.A szüneteltetés alóli mentesítést az érintettnek kell kérelmeznie a nyugdíjfolyósító szervnél. A mentesítés iránti kérelemhez csatolni kell a foglalkoztatói nyilatkozatot, melynek tartalmaznia kell a jogviszony fennállására[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] jogviszony-minősítés vagy hibás számfejtés érintette-e más közterhek, különösen a személyijövedelemadó-előleg vagy a szociális hozzájárulási adó megállapítását, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségeket is. Szükség esetén valamennyi érintett bevallást és nyilvántartást helyesbíteni kell.Ha munkaviszonyról van szó, és a természetes személy továbbra is a munkáltatóval áll munkaviszonyban, a Tbj-tv. lehetőséget biztosít arra, hogy a feltárt járulékkülönbözetet a munkáltató a következő kifizetéskor levonja, illetve – túlvonás esetén – visszatérítse. A levonás azonban nem haladhatja meg a társadalombiztosítási járulékkal és az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a járulékkülönbözet egy összegben nem vonható le, a levonás további hat hónapon keresztül folytatható [Tbj-tv. 82. § (2) bekezdése].A munkabérből történő levonás során természetesen az Mt. munkabérből történő levonásra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni (Mt. 161. §). A két jogszabály rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni: a Tbj-tv. a járulékkülönbözet elszámolásának speciális szabályait határozza meg, míg az Mt. a munkabérből történő levonás általános munkajogi kereteit rögzíti.Előfordulhat azonban, hogy a járulékkülönbözet levonása részben vagy egészében meghiúsul. Ennek oka lehet például az, hogy a munkaviszony időközben megszűnt, vagy a törvényi levonási korlát miatt a teljes összeg nem érvényesíthető. Ilyen esetben a Tbj-tv. részletes eljárási szabályokat állapít meg. A munkáltató (kifizető) meghatározott határidőn belül köteles értesíteni az állami adó- és vámhatóságot, amely ezt követően a rá irányadó szabályok szerint intézkedik a járulékkülönbözet rendezése érdekében [Tbj-tv. 82. § (2), (4) és (6) bekezdései].A Tbj-tv. arra is lehetőséget biztosít, hogy a munkáltató (kifizető) a törvényben előírt bejelentési, önellenőrzési és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettségek teljesítésével mentesüljön a levonási kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények alól. Ez azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha a törvényben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek [Tbj-tv. 82. § (5) bekezdés].A hiba rendezése során célszerű azt is tisztázni, hogy a téves járulékmegállapítás milyen okból következett be. Az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeket ez önmagában nem érinti, mivel azok teljesítéséért minden esetben a munkáltató vagy a kifizető felel. A hiba oka ugyanakkor[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. rendelete (GDPR) keretében ez egy sajátos helyzet, az átvevő munkáltató a törvény erejénél fogva válik az adatok kezelőjévé a folyamatban lévő munkaviszonyok tekintetében. Az adattovábbítás jogalapja tehát nem az érintett hozzájárulása, hanem a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogi kötelezettség teljesítése. Az átadó munkáltató és az átvevő munkáltató között létrejött „Adattovábbítási megállapodás” biztosítja a transzparenciát, és rögzíti a felek felelősségét.Az iratok átadása mellett a munkavállalók megfelelő tájékoztatásáról adatvédelmi szempontból is gondoskodni kell.A GDPR 13–14. cikkei alapján az érintett munkavállalókat tájékoztatni kell az adatkezelő személyének megváltozásáról, az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, valamint jogérvényesítési lehetőségeikről. E tájékoztatást célszerűen az Mt. 38. §-a szerinti munkavállalói tájékoztatóba integrálva kell megadni.A gyakorlatban az átadás nem csupán egy jogi aktus, hanem fizikai és digitális adatmozgás is. A jegyzőkönyvnek tételesen tartalmaznia kell az alábbiakat:Személyi dossziék: A munkavállalók papíralapú iratanyaga (munkaszerződések, módosítások, munkáltatói tájékoztatók, végzettséget és szakképesítést igazoló okiratok másolatai, orvosi alkalmassági vélemények, munkavédelmi oktatási dokumentumok).Bérügyi nyilvántartások: Az adó- és járulékbevallásokhoz, valamint a kifizetésekhez szükséges adatok (bérkartonok, cafeteria-nyilvántartások, munkaidő-nyilvántartások, szabadság-nyilvántartások, az adott évre vonatkozó kifizetési és levonási adatok).Elektronikus állományok: A bérszámfejtő szoftverek exportjai, digitális dokumentumtárak, HR-információs rendszerek adatbázis-kivonatai, a munkavállalók elektronikus személyi mappái.Egyéb releváns iratok: Versenytilalmi megállapodások, tanulmányi szerződések, titoktartási nyilatkozatok, munkavállalói kölcsönszerződések és az ezekhez kapcsolódó nyilvántartások.Fontos, hogy a jegyzőkönyv rögzítse az iratanyag állapotát (pl. hiányok, sérülések, a hiányzó iratok listája), mivel az átvételt követően az átvevő válik felelőssé a nyilvántartások naprakészségéért.Az elektronikus adatok átadása során kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságra. A GDPR 32. cikke előírja, hogy az adatkezelő és az adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása, a megvalósítás költségei, az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint az érintettek jogaira és szabadságaira jelentett kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajtson végre. A titkosított adathordozó, biztonságos fájlátviteli csatornák, jelszóval védett tömörített állományok stb. a GDPR szerinti technikai védelmet szolgálják.Az adatokhoz való hozzáférést a „szükséges és arányos” mértékre kell korlátozni. Ez azt jelenti, hogy csak azok a munkavállalók (pl. HR-esek, bérszámfejtők) férhetnek hozzá az adatokhoz, akiknek ez a feladatuk ellátásához elengedhetetlen. A jogosultságok kiosztását és a hozzáférési szinteket dokumentálni kell, és az átvevő munkáltató adatvédelmi tisztviselőjének (amennyiben kijelölésre került) felül kell vizsgálnia azok megfelelőségét.Az Mt. 38. §-ának (2) bekezdése alapján az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] kötelező fizetés nélküli szabadságról van szó, mindenképpen írásbeli megállapodást célszerű készíteni, amely tartalmazza legalább a távollét kezdő és befejező időpontját, valamint azt, hogy a munkavállalót erre az időre munkabér nem illeti meg.A kérdés szempontjából fontos tisztázni, hogy a fizetés nélküli szabadság munkajogi intézmény. A munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét érinti, de önmagában nem szünteti meg az érintett vezető tisztségviselői megbízatását.Ezért, ha az ügyvezető fizetés nélküli szabadságra megy, attól még a vezető tisztségviselői tisztsége fennmarad, a cégjegyzékben továbbra is ügyvezetőként szerepel, és az önálló képviseleti és cégjegyzési joga sem szűnik meg pusztán a fizetés nélküli szabadság miatt.A Ptk. szabályai szerint az ügyvezető képviseleti jogának belső korlátozása, megosztása vagy valamely jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben – főszabály szerint – nem hatályos. A Ctv. pedig kimondja, hogy a cégjegyzés módja önálló vagy együttes lehet, és az önálló cégjegyzésre jogosult személy a cég nevében önállóan tehet írásbeli jognyilatkozatot.Vagyis egy olyan belső rendelkezés vagy megállapodás, amely szerint az ügyvezető a fizetés nélküli szabadsága alatt nem vesz részt a társaság napi működésében, önmagában nem jelenti azt, hogy harmadik személyekkel szemben elveszítené a bejegyzett képviseleti jogát.A kérdés szerint a társasági szerződés azt rögzíti, hogy az érintett személy ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. A fizetés nélküli szabadság ezt nem változtatja meg, a munkaviszony fennmarad, csak a munkavégzés szünetel átmenetileg.Nem jön létre új jogviszony, nem változik a vezető tisztségviselő személye, és nem változik az ügyvezetői feladatellátás jogcíme sem. Ezért önmagában a fizetés nélküli szabadság miatt nem indokolt a létesítő okirat módosítása. A Ptk. alapján továbbra is ugyanaz a személy látja el a tisztséget munkaviszony keretében.A kft.-nek három, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője van.Ez azt jelenti, hogy az egyik ügyvezető átmeneti távolléte önmagában nem akadályozza a társaság működését. A másik két ügyvezető önállóan eljárhat, képviselheti a társaságot, és elláthatja a napi ügyvezetési feladatokat.Ebből következően egy rövidebb vagy közepes időtartamú fizetés nélküli szabadságnál társasági jogi szempontból különösen kevésbé indokolt az ügyvezető visszahívása vagy a társasági szerződés módosítása.Más lenne a helyzet akkor, ha a társaság valódi célja nem egyszerűen az, hogy az ügyvezető átmenetileg ne végezzen munkát, hanem például az, hogy a távollét idején:– vezető tisztségviselőként egyáltalán ne járhasson el;– a társaságot ne képviselhesse;– ne rendelkezzen önálló cégjegyzési joggal;– vagy átmenetileg ne legyen ügyvezető.Ezeket[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] időtartama alatt is fennáll.Az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelmet ezért társadalombiztosítási járulék nem terheli, és az iskolaszövetkezetnek sem keletkezik utána szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye alapján személyi jövedelemadót sem kell levonni, de csak a törvényben meghatározott összeghatárig. A kedvezmény havi felső határa 2026-ban 715.765 forint, így az ezt meghaladó, kedvezményalapot képező jövedelemrész után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A passzív félév önmagában a kedvezményre való jogosultságot nem érinti.Az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti adófizetési felső határ meghatározásakor figyelembe vehető. Ennek nem feltétele, hogy magát a jövedelmet szociális hozzájárulási adó terhelje. Az osztalék után addig kell megfizetni a szochót, amíg a törvényben meghatározott jövedelmek összege el nem éri a minimálbér huszonnégyszeresét, amely 2026-ban 7.747.200 forint.A tanulmányok szüneteltetése az őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét nem érinti. A mezőgazdasági őstermelő főszabály szerint biztosított, kivéve többek között, ha más, a Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszonyában biztosított. Mivel az érintett 25 éves koráig az iskolaszövetkezeti munkavégzése alapján a passzív félév alatt sem válik biztosítottá, továbbra is őstermelőként áll fenn a biztosítása.Ha a hallgató a passzív félév alatt betölti a 25. életévét, az iskolaszövetkezeti jogviszonyában a diákigazolvány[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] kft.-ben mentesül a minimumadó- és járulékfizetési kötelezettsége alól.Amennyiben a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a fent említett foglalkoztatási feltétel nem teljesül, és így társas vállalkozóként „azonnal” (tehát nem csak a 31. naptól) megszűnik a minimumkötelezettség alóli mentessége. Ennek megfelelően a kérdésben vázolt esetben a 6 hetes időtartam egészére meg kell utána fizetni a minimálbér – tehát nem a garantált bérminimum,[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] személyről van szó), amennyiben az nem éri el a biztosítási összeghatárt, és nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni (a Szocho-tv. 10. szakasza szerinti)[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] jogviszonyt érintő későbbi változások bejelentési kötelezettsége ugyanakkor – a vonatkozó szabályok szerint – továbbra is az egyéni vállalkozót terhelheti. Az e-TB-kiskönyvben megjelenő, 2026. január 1-jét megelőző biztosításijogviszony-adatok nem a korábban vezetett papíralapú tb-kiskönyvek digitalizálásával kerültek a rendszerbe. Az elektronikus felület az egészségbiztosító közhiteles jogviszony-nyilvántartásában rendelkezésre álló, a bejelentésre kötelezettek korábbi adatszolgáltatásai alapján nyilvántartott adatokat teszi lekérdezhetővé.Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a Tbj-tv. 43. §-a értelmében többek között az a belföldi személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdésének a)–u) pontja, valamint a 3. § és az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése szerint sem jogosult.Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése tehát önmagában nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így annak időtartama biztosításban töltött időnek sem minősül.A leírtak alapján az érintett munkavállaló folyamatos biztosításának kezdete 2025. január 24., azaz az egyéni vállalkozói jogviszony kezdete.Az e-TB-kiskönyv bejegyzései értelmében 2025. február 24-től az egyéni vállalkozói jogviszony mellett egy munkaviszonyt is létesített az érintett, így 2025. február 24. és május 10. között két biztosítási jogviszonya állt fenn egyidejűleg.Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás elbírálásához szükséges biztosítási jogviszonyadatokat 2026. január 1-jétől az e-TB-kiskönyv felületéről kérdezheti le. Az e-TB-kiskönyv a biztosítási jogviszony jogcíme és időtartama mellett annak szünetelési időszakait is tartalmazza, ezért a nyilvántartásban szabályosan szereplő egyéni vállalkozói biztosítási idő igazolásához főszabály szerint nincs szükség arra, hogy a munkavállalótól külön igazolást kérjenek be.Ha azonban a nyilvántartás adatai hiányosak, ellentmondásosak, vagy a biztosított[…]