Ügyvezetés a CSED folyósítása alatt

Kérdés: Akadályozza a CSED folyósítását, ha a novemberben szülő munkavállaló ingyenes megbízási jogviszonyban egy családi kft. ügyvezetői feladatait is ellátja? A társaságban a férj és a feleség egyaránt 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A feleség főállású munkaviszonyban is áll, a kft. tényleges tevékenységét alkalmazottak végzik. A férj jelenleg nem vesz részt a kft. munkájában, más cégeknél megbízási jogviszonyban dolgozik, több projektben közreműködik. Megoldást jelentene, ha a férj is ügyvezető lenne, és ezt a feladatot ingyenes megbízási jogviszonyban látná el?
Részlet az állásfoglalásából: […] irányadó. E rendelkezés értelmében ugyanis nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének p) pontja alapján keresőtevékenységnek a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban folytatott személyes tevékenység minősül. Márpedig az ügyvezetés folyamatos személyes tevékenységgel jár. Tehát erre az időszakra a kft.-t mindenképpen más ügyvezetőnek kell irányítania.Amennyiben a férj (tehát a másik tag) is rendelkezik ügyvezetői jogosultsággal, és az anya helyett ténylegesen ő látja el az ügyvezetői feladatokat, akkor ez a probléma megoldódik. Ugyanakkor ebben az esetben ő is társas vállalkozóvá válik, és legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony hiányában – függetlenül a megbízási jogviszonyban esetlegesen fennálló biztosításától/biztosításaitól – havi minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli. Ennek költsége csökkenthető, amennyiben az ügyvezetést[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kisadózás választása GYES alatti fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki napi 8 órás munkaviszonya mellett jelenleg GYED-ben részesül, és a GYED 2026. szeptember 24-i lejártát követően a GYES folyósításának idejére továbbra is gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon maradna a munkaviszonyában?
Részlet az állásfoglalásából: […] gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság alatt azonban a munkaviszony fennmaradása ellenére nem valósul meg ilyen foglalkoztatás. Az érintett ezért ebben az időszakban a kata szempontjából főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősülhet.A GYES folyósítása nem akadálya a kata választásának. Ettől külön kérdés, hogy kell-e fizetni a havi tételes adót. Ha az ügyfél a GYES mellett katás vállalkozói tevékenységet végez, a havi 50.000 forint tételes adót meg kell fizetnie. A Kata-tv. 7. §-ának (8) bekezdése szerinti, az ellátás folyósításához kapcsolódó mentesség nem alkalmazható, ha az érintett katás tevékenységet végez, ideértve különösen a bevételszerzést is.Az átalányadózásról év közben is át lehet térni a katára. A Kata-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a kataalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napján jön létre. Ha tehát az ügyfél 2026 szeptemberében bejelenti a választását, és megfelel a feltételeknek, 2026. október 1-jétől lehet katás. A már működő egyéni vállalkozó a választását[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:

Kanadai illetőségű magánszemély jogdíja

Kérdés: Egy kanadai illetőségű magánszemély jogdíjat kap egy magyar illetőségű egyesülettől, amely a magyar–kanadai adóegyezmény alapján 10 százalék adót von le a kifizetésből. Mit jelent az egyezmény 12. cikkének 3. pontjában a mű „gyártásával vagy sokszorosításával” kapcsolatos jogdíj? Milyen esetben nem kell Magyarországon adót levonni? Hogyan szemléltethető a különbség egy költőnek vagy egy képzőművésznek fizetett jogdíj esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] jogdíj és más hasonló térítés, feltéve, hogy a jogosult Kanadában e jövedelem után adóköteles. Ilyenkor Magyarországon nem kell személyi jövedelemadót levonni.A „gyártás” szó ebben az összefüggésben a mű előállításához, megvalósításához kapcsolódó felhasználásra utal. Például egy színműből színházi produkciót hoznak létre. Az angol szövegben a tágabb jelentésű „production” kifejezés szerepel. A „sokszorosítás” könnyebben megfogható: a műről példányokat készítenek, például a verset egy könyvben kinyomtatják, vagy egy festmény képét művészeti albumban reprodukálják. A rendelkezés a szerzői jog jogosultjának az ilyen felhasználás engedélyezéséért járó díjáról szól. A színházi produkciót létrehozó színészek, vagy a könyvet előállító nyomda munkadíja nem ilyen jogdíj.Például az egyesület egy kanadai illetőségű költő versét antológiában szeretné megjelentetni. A költő engedélyezi, hogy a verset a kötet 1000 példányában kinyomtassák, és ezért jogdíjat kap. A díj a mű sokszorosításához kapcsolódik, ezért a 3. pont feltételeinek teljesülése esetén kizárólag Kanadában adóztatható. Hasonló a helyzet, ha egy kanadai illetőségű képzőművész azért kap jogdíjat, mert engedélyezi a festménye képének reprodukálását az egyesület nyomtatott művészeti albumában.Más az elbírálás a filmes felhasználásnál. Az Egyezmény a mozgóképfilmekkel, valamint a televíziós felhasználás céljára rögzített művekkel kapcsolatos szerzői jogdíjakat kifejezetten kizárja a 3. pont szerinti kedvezményből. Ha tehát a költő azért kap jogdíjat, mert a versét egy televíziós felhasználásra készülő filmben használják fel, a díj Magyarországon is adóztatható. Ugyanez vonatkozik arra a képzőművészre, aki a festménye képének[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetése egyetemi tanulmányok szüneteltetésekor

Kérdés: Hogyan alakul a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó 2026. III. negyedévi társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége, ha nappali tagozatos egyetemi tanulmányait szeptember 1-jétől szünetelteti? Az I. negyedévi bevétele 1.020.000 forint, a II. negyedévi bevétele 2.140.000 forint, a júliusi és augusztusi bevétele együttesen 1.200.000 forint, a szeptemberi bevétele pedig 400.000 forint.
Részlet az állásfoglalásából: […] Tehát az első negyedévben társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.Második negyedéves átalányban megállapított jövedelme 2.140.000 × 55% = 1.177.000 forint. Szja-köteles jövedelem: még mindig 0 forint, tehát járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség erre az időszakra sincs.Harmadik negyedéves bevétele: 1.600.000, átalányban megállapított jövedelme: 880.000 forint, ami alapján szja-köteles jövedelme: 561.000 + 1.177.000 + 880.000 = 2.618.000 – 6 × 322.800 = 681.200 forint.A havi göngyölt járulékalap 681.200 / 3 = 227.066,67 forint. Júliusban és augusztusban még nappali tagozatos hallgatóként ez a havi alap irányadó. Szeptemberben viszont legalább a 322.800 forintos minimálbért, illetve a személyesen végzett főtevékenység képesítési követelménye alapján a 373.200 forintos garantált bérminimumot kell alapul venni. A III. negyedévi társadalombiztosítási járulék és[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:

Munkaviszony a vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Be kell jelenteni a T101E és a 1041-es változásbejelentőn az átalányadózó egyéni vállalkozó által a vállalkozás szünetelése alatt létesített munkaviszonyokat? Az egyéni vállalkozó 2023. december 27-től 2026. augusztus 31-ig szüneteltette tevékenységét, és ezalatt több alkalommal, hosszabb-rövidebb időre munkaviszonyt létesített.
Részlet az állásfoglalásából: […] biztosítása továbbra is szünetel.A T101E-n a munkavégzés jellegének változását főszabály szerint be kell jelenteni. A szünetelésre azonban külön rendelkezés vonatkozik. Az Art. 15. §-ának (1) bekezdése mentesíti az egyéni vállalkozót a szünetelés időtartamához kötődő, vállalkozói minőségében keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól, az áfával kapcsolatos kötelezettségek kivételével. Ennek alapján a szünetelés alatt nem kell a munkaviszonyok kezdetét és végét a vállalkozói munkavégzés jellegének változásaként bejelenteni.A tevékenység folytatásakor viszont már az akkor fennálló helyzetből kell kiindulni. Ha a vállalkozás 2026. szeptember 1-jén újraindult, azt kell megvizsgálni, hogy ezen a napon volt-e munkaviszonya, és az abban előírt heti munkaidő elérte-e a 36 órát. Több, egyidejűleg fennálló munkaviszony munkaidejét össze kell számítani. Ez a Tbj-tv. 42. §-ának (2)–(3) bekezdései alapján a vállalkozói járulékfizetés módját is befolyásolja. A T101E-n nyilvántartott munkavégzési jelleget szükség[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:

Felmentési idejét töltő munkavállaló

Kérdés: Beleszámít a rehabilitációs hozzájárulás alapját képező létszámba egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló dolgozó, aki a felmentési idejét tölti? Van különbség a tekintetben, hogy a felmentési ideje egy része a szabadságával lefedett rész, a másik pedig a munka alóli tényleges felmentés?
Részlet az állásfoglalásából: […] mentesül a munkavégzés alól, már nem számítható be, akkor sem, ha a jogviszonya még fennáll, és erre az időre díjazás illeti meg.Ennek oka, hogy az Mm-tv. 23. §-ának (4) bekezdése a rehabilitációs hozzájárulásnál a Központi Statisztikai Hivatal útmutatója szerinti átlagos statisztikai állományi létszám alkalmazását írja elő. Az útmutató a fizetett szabadságon lévőt a létszámban tartja, a munkavégzés alól felmentett dolgozót azonban a mentesítés első napjától kizárja abból. A 2023. évi LII. tv. 52. §-ának (7) bekezdése alapján a munkáltató a felmentési idő legalább felére köteles[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:

Álláskeresést ösztönző juttatás biztosítási ideje

Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül az álláskeresést ösztönző juttatás folyósításának időtartama annál a munkavállalónál, aki munkaviszonya létesítése előtt ilyen ellátásban részesült? A munkáltató eddig úgy tudta, hogy az álláskeresők közül csak az álláskeresési járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők biztosítottak.
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogszabály 4. §-ának 4.3. alpontja értelmében az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, valamint álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv tekintendő foglalkoztatónak.Tehát a 100/2021. Korm. rendelet szerinti álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas magánszemély által nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót levonni a kamatból, ha egy nyugdíjas magánszemély nagyobb összeget ad kölcsön annak a kft.-nek, amelyben ügyvezető, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A magánszemély éves jövedelme meghaladja a minimálbér alapján meghatározott szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt.
Részlet az állásfoglalásából: […] kölcsönszerződés alapján nyújtott kölcsön kamata főszabály szerint az Szja-tv. 28. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb jövedelemnek minősül, mert nem tartozik az Szja-tv. 65. §-ában felsorolt kamatjövedelmek közé. Erre az Szja-tv. 28. §-ának (1) bekezdése alkalmazandó. A kamat adózási besorolását nem befolyásolja, hogy a kölcsönadó egyúttal a kft. tagja és ügyvezetője, illetve munkát végez a társaságban.A Szocho-tv. alapján:– A nyugdíjas státusz nem biztosít mentességet az egyéb jövedelemre [5. § (1) bekezdés j) pont].– A minimálbér huszonnégyszereséhez kötött felső határ nem vonatkozik az egyéb jövedelemre [2. § (2) bekezdés].– Kifizetőtől származó egyéb jövedelemnél a kifizető az adófizetésre kötelezett,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címkék:  

Újabb gyermek utáni ellátások megszűnt megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lehet a korábbi megbízási jogviszonya alapján bármilyen ellátásra az az anya, aki 2026 novemberében ismét gyermeket szül? Az érintettet éveken át megbízási jogviszonyban foglalkoztatták, biztosított volt, és e jogviszony alapján CSED-et, majd 2026. szeptember 30-ig GYED-et kapott. A megbízási szerződését 2026-ra már nem újították meg.
Részlet az állásfoglalásából: […] díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj – kivéve az Eb-tv. 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét.Mindezek alapján a jogosultsághoz szükséges egy év meglétét feltételezhetjük, mivel a Tbj-tv. 12. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása a 8. §-ban említett időszakon belül akkor is fennáll, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, ha ezen ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.Tehát, ha az anya a CSED-et megelőző napon megbízási jogviszonyában biztosított volt, akkor e biztosítása a CSED és a GYED tartama alatt is fennállt.Pontosabban a „8. §-ban említett időszakon belül”, azaz a megbízási jogviszony tartama alatt. Ugyanakkor e jogviszony a kérdés alapján feltételezhetően 2025. december 31-én megszűnt, tehát ezt követően már az érintettre a GYED ellenére sem terjed ki a 12. § (2) bekezdés előírásainak alkalmazásával a biztosítás.Ebből viszont egyenesen következik, hogy a szülés időpontjában nem teljesül[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó minimumkötelezettsége más jogviszonyból kapott táppénz alatt

Kérdés: Terheli minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót, ha társas vállalkozói jogviszonyában keresőképtelen, és ebből a jogviszonyból táppénzt kap, egyéni vállalkozóként azonban továbbra is keresőképes, és folytatja a tevékenységét? Az érintett egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, minimumkötelezettségét egyéni vállalkozóként teljesíti.
Részlet az állásfoglalásából: […] alól arra az időszakra, amikor táppénzben részesül.Fenti említett jogszabályi helyek a mentességet nem kötik ahhoz, hogy a táppénzjogosultságnak az egyéni vállalkozói jogviszony alapján kell fennállnia. Ebből következően a más – jelen esetben a társas vállalkozói – jogviszony alapján megállapított táppénz tartama alatt sincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak.[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
5