99 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]

Részlet a válaszából: […] foglaltakat – tehát a minimumjárulék fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó mentességére vonatkozó szabályokat – megfelelően alkalmazni kell.A jogszabályi hely szerint az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatta) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,e) fogvatartott,f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.A felsorolásból jelen esetben egyedül az e) pont szerinti fogvatartást emelhetjük ki, megvizsgálva, hogy a közérdekű munkát végző személy fogvatartottnak minősül-e? A Tbj-tv. 4. §-ának 6. pontja értelmében a jogszabály alkalmazásában fogvatartottnak az a személy tekintendő, akinek őrizetét elrendelték,[…]

Részlet a válaszából: […] értékéből az a rész, amelyet a munkavállalónak nem kell megfizetnie [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés, 3. § 22. pont, 5. § (4) bekezdés].Az adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy ha ez egy korábbi időpont, akkor, amikor a magánszemély vagy javára más személy az értékpapírt birtokba vette [Szja-tv. 9. § (2) bekezdés b pont].Ha az értékpapír belföldi kifizetőtől származik, az adókötelezettség megállapítására, levonására és bevallására a belföldi kifizető kötelezett. Ha külföldi cég biztosítja a juttatást a magyar jogviszonyra tekintettel, akkor jellemzően a magánszemélyt terheli adókötelezettség megállapítása, bevallása és megfizetése is. A magánszemélynek a személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie. A szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyból származó jövedelméből a magánszemély nem vonhatja le költségként, ezért a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja 89 százalék [Szja-tv. 29. §, Szocho-tv. 3. § (1) bekezdés].A bevétel kifizetőjeként járhat el a belföldi munkáltató is, függetlenül attól, hogy a bevételt más személy fizette ki, ha a szerzés körülményeit figyelembe véve a magánszeméllyel a bevételének jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, és valamennyi szükséges adattal rendelkezik [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés]. A más által fizetett juttatás után a magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adót a foglalkoztató adómentesen átvállalhatja [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés z) pont].Az előbbiekhez képest kedvezőbb lehetőség nyílhat az értékpapír juttatására akkor, ha azt munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében nyújtják (Szja-tv. 77/C §), vagy startup vállalkozás[…]

Részlet a válaszából: […] sem lenne kötelezett.Adott esetben az említett munkaviszonyon kívül (betartva az erre vonatkozó időkorlátokat) szóba jöhetne az egyszerűsített foglalkoztatás, pontosabban az alkalmi munkavállalás is. Ebben az esetben viszont az őstermelői járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll.Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó szabályokat az Efo-tv. tartalmazza. Ennek értelmében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja mega) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.A jogszabályban meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.2025. december 31-ig alkalmi munkának minősül az Efo-tv. 2. §-ának 3. pontja alapján a munkáltató és a munkavállaló közötta) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, ésb) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, ésc) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári[…]

Részlet a válaszából: […] álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és– az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy– a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv keresőtevékenység miatt megszüntette,– rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és– korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.A fenti feltételeknek tehát egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy a magánszemély jogosulttá váljon a NYES-re.Véleményünk szerint megoldást jelenthet az ellátatlanság megszüntetése érdekében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése.Az ellátás a komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően lehet rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás.A komplex minősítési rendszer szabályairól a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében az egészségi állapotot vizsgálják. Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait értjük. Az egészségi állapot vizsgálata mellett sor kerül a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára is. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható, vagy rehabilitációja nem javasolt.Az érintett személy akkor minősül rehabilitálhatónak, ha– foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória), vagy– tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória).Nem javasolt a rehabilitáció akkor, ha– egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és az egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória),– egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és az egészségi állapota 31–50% között van (C2 kategória),– kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és egészségi állapota 1–30% között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),– egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1–30% között van (E kategória).A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.Véleményünk szerint – a kérdésből megismert tények alapján – a dolgozó esetében a rehabilitációs ellátás jöhet szóba.Rehabilitációs ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki rehabilitálható, ezen belül – ahogyan fentebb már írtuk – akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi[…]

Részlet a válaszából: […] járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.Jelen esetben erről van szó, hiszen az érintett rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, ami alapján természetesen biztosítottá válik, ezenkívül pedig egyéni vállalkozói jogviszonya van, ahol az átalányadózásra vonatkozó szabályok szerint teljesíti a közteherfizetést, és ahol szintén biztosítottnak minősül.A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése szerint az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér, illetve a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő tevékenységet végző vállalkozó esetében a garantált bérminimum.A szociális hozzájárulási adó alapjára a tb-hez hasonló szabályok vonatkoznak annyi különbséggel, hogy 2025-ben a szocho alapja havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka. 2026. január 1-jétől azonban megszűnik a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó 112,5 százalékos szorzó, így az adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.Ennél a pontnál kap azonban fontos szerepet a többes jogviszony. A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis az egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie a minimális járulékot[…]

Részlet a válaszából: […] A nyugellátás megállapításának nem akadálya, hogy az igénylő dolgozik, és a jogviszonyát nem szünteti meg.Az öregségi nyugdíj megállapítása során a rokkantsági ellátás folyósításának időtartamát nem lehet szolgálati időként figyelembe venni, azonban a rokkantsági ellátás mellett végzett munka időtartama szolgálati idő, az elért keresetet pedig a nyugdíj összegébe be kell számítani. Az öregségi nyugdíj várható összege az elismert szolgálati idő mennyiségétől és a nyugdíj alapját képező átlagkereset nagyságától függ. De emellett befolyásolják még olyan tényezők is, mint például a bérezett napok száma, a táppénz időtartama, az esetleges munkanélkülivé válás időtartama, a munkanélkülivé válás időtartamára kapott ellátás összege, a valorizációs szorzószámok, vagy a nyugdíj-megállapítási szabályok változása. Mindezekre figyelemmel nem lehet megmondani, hogy a rokkantsági ellátás mellett vállalt munka javítani vagy rontani fog-e az öregségi nyugdíj összegén.Mielőtt az öregségi nyugdíj megállapításra kerül, a kormányhivatal előzetesen tájékoztatja a kérelmezőt a nyugdíj várható összegéről, mely alapján egyértelművé válik, hogy melyik a kedvezőbb összegű ellátás. Ha az öregségi nyugdíj összege a kedvezőbb, és a kérelmező annak megállapítását kéri, akkor a rokkantsági ellátás hivatalból megszüntetésre kerül, a megszűnést követő naptól pedig megállapítják az öregségi nyugellátást.Amennyiben a rokkantsági ellátás összege bizonyul magasabbnak, akkor a nyugdíj megállapítása iránti kérelmet vissza kell vonni, és a rokkantsági ellátás kerül változatlanul folyósításra.Az öregségi nyugdíj megállapítása a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon igényelhető.[…]

Részlet a válaszából: […] kielégítése érdekében 33 százalék jövedelemrész, a Vht. 165. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti kölcsöntartozás kielégítése érdekében pedig további 17 százalék mértékű munkabérrész levonása.A munkabérletiltás alapját képező jövedelemkategória meghatározása és sorrendiségének megállapítása után a levonható munkabérrész a Vht. 61. §-ának (1) bekezdése ismeretében meghatározható. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A kötelező érvényű levonásokat követően a letiltás alapját képező jövedelem 50 százaléka fordítható a végrehajtás alá vont követelés kiegyenlítésére. 33 százalék az adó- és köztartozásra, míg a maradvány nagyságrend, azaz 17 százalék az egyéb követelésre. Ebben az esetben mindkét végrehajtási eljárás keretében mérséklődhet az adós tartozása.A már hivatkozott letiltásmérték helyett eltérő szabályozás érvényesül abban az esetben, ha az adós munkabére relatíve magasabb.A Vht. 63. §-a alapján a levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot.A 200 ezer forint a jogalkotó által az adós számára elégségesnek rendelt jövedelemösszeg, mely felett megszerzett jövedelemrész[…]

Részlet a válaszából: […] minimálbérig – ahogy jelen esetben is megállapításra került – az általános szabályok szerinti közteherfizetési kötelezettség áll fenn.Az ezt meghaladó részt viszont csak a 15 százalékos ekho terheli, tehát a kifizetőnek ezen munkabérrésszel kapcsolatban a levonásán, bevallásán és megfizetésén kívül más kötelezettsége nincs.Keresőképtelensége esetén a munkavállalónak a betegszabadság idejére a tényleges munkabére alapján kell megállapítani a távolléti díjat, hiszen e tekintetben nincs jelentősége az adózási módnak. Természetesen a betegszabadság hónapjában is csak a minimálbért meghaladó összeg után lehetséges az ekho fizetése.Például, ha a munkavállaló az adott hónapban 80.000 forint táppénze mellett 120.000 forint távolléti díjban és 150.000 forint munkabérben részesült, akkor a 150.000 + 120.000 = 270.000 forintot teljes egészében a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, és a kifizetőnek le kell rónia utána a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is.Az Ekho-tv. 12. §-a értelmében állami költségvetésbe fizetett 15 százalékos mértékű ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult, tehát az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem.Mindezt a jogszabály 12/A. §-a azzal nyomatékosítja, hogy az a bevétel, ellenérték, amely az Ekho-tv. szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási[…]