107 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]

Részlet a válaszából: […] közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.A társas vállalkozó a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosítottnak minősül. A Tbj-tv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de havonta legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A Tbj-tv.-hez hasonlóan a Szocho-tv. is meghatároz egy minimális alapot a fizetendő szociális hozzájárulási adóhoz a 8. § (1) bekezdésében. Ennek értelmében a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.A leírtak alapján tehát az „A” gazdasági társaságban a személyesen közreműködő társas vállalkozó után havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót. Természetesen, ha a tényleges jövedelem ennél magasabb, akkor az lesz a közterhek alapja.A leírtak alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonos a „B” vállalkozásban is biztosítottá válik [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés], azaz egyidejűleg két fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.A Tbj-tv. erre az esetre is tartalmaz rendelkezést. A 42. § (4)–(7) bekezdései szerint, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Ebben az esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31-éig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a minimumközterhek megfizetésére választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya[…]

Részlet a válaszából: […] pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján teljesíti. Amennyiben a külföldi vállalkozás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségét az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő elmulasztja, a kötelezettséget az érintett foglalkoztatott saját maga teljesíti.A Tbj-tv. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le. A (2) bekezdés szerint a külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.A jogkövetkezmények korlátozott viselése nyomatékosítja a foglalkoztatott kötelezettségteljesítését. Amennyiben a külföldi vállalkozás elmulasztja a foglalkoztatással összefüggésben keletkezett bejelentési, járulékbevallási és fizetési kötelezettségét, a foglalkoztatott köteles mindezt teljesíteni, és ha elmulasztja, a mulasztási bírság és adóbírság kivételével vállalnia kell a jogkövetkezményeket.A kérdés társadalombiztosítást érintő vetülete után annak munkajogi megközelítése is fontos. A bérpótlék kifizetésével a munkáltató a szokásostól eltérő, nehezebb munkakörülmények között végzett munkát díjazza. A munkavégzést nehezítő[…]

Részlet a válaszából: […] ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a kiegészítő rokkantsági támogatásban, a kiegészítő hozzátartozói támogatásban, az árvák kiegészítő támogatásában és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásokban, házastársi pótlékban, házastárs után járó jövedelempótlékban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, a nemzeti gondozási díjban és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelésekben és juttatásokban részesülő személyek, feltéve ha számukra a 2025. januári emelés is járt.A 2025. novemberi kiegészítő emelés megilleti továbbá a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított, a felsorolás szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, amennyiben ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg.Az előzőek mellett a kiegészítő emelés jár a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személynek is, amennyiben az ellátását 2025. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának, vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították[…]

Részlet a válaszából: […] járadékában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny-tv. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres[…]

Részlet a válaszából: […] százalékával rendelkezik.Ahhoz, hogy a kivételes rokkantsági ellátást a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel meg lehessen állapítani, kérelmet kell előterjeszteni, és a kérelmezőnek legalább az előírt biztosítási időnek a felével kell rendelkeznie, amit a kellő biztosítási idő hiányára tekintettel elutasított döntéssel igazolni tud. Szükséges továbbá 50 százalékos vagy kisebb mértékű („C1”, „C2”, „D” vagy „E” minősítési kategória) egészségkárosodás, és az, hogy a kérelmező ne részesüljön más rendszeres pénzellátásban. Kizárja a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megállapítását, így a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását is, ha a kérelmező csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, időskorúak járadékában, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, tartós ápolást végzők időskori támogatásában, közszolgálati járadékban, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátásban részesül.A kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez rendszeresített Kérelem adatlap beszerezhető a kormányhivataloknál, de le is letölthető a kormányhivatalok honlapjáról vagy a www.magyarország.hu internetes oldalról (Juttatás, Segély menüpont alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira kattintva). Az igénybejelentő lap kitöltése során a természetes személyazonosító adatokon és[…]

Részlet a válaszából: […] szempont, hiszen a 2025. évi XXXIV. tv. jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat is tartalmaz.A törvénymódosítás további célja, hogy a munkáltatók számára átláthatóvá váljanak azok az esetleges jogviszonyok is, amelyekben egy egészségügyi dolgozó más szolgáltatónál is párhuzamosan foglalkoztatva van. Ennek érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató elektronikus úton hozzáférjen ahhoz az információhoz, hogy az általa alkalmazott vagy alkalmazni kívánt személy mely egészségügyi szolgáltatónál, milyen jogviszonyban áll.Az elektronikus felület bevezetésével vitathatatlanul egy korszerű újítás következik, melynek segítségével mindig naprakész adatok állhatnak rendelkezésünkre. Lekérdezhetővé válnak a biztosítási jogviszonyok, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a balesetitáppénz-adatok, ezen túl az e-kiskönyv tartalmazni fogja a személyazonosító adatokat, a tajszámot, a foglalkoztató adatait, illetve a jogviszony szünetelésének időszakait, továbbá gyermekgondozási ellátások esetében az ellátásra jogosító gyermek személyes adatait is. A kétségkívül pozitív innovációt ígérő módosítás mellett érdemes megjegyezni, hogy a változtatás egy terhet is ró a lakosságra, hiszen az érintetteknek érdemes lesz meggyőződniük arról, hogy adataik helyesen szerepeljenek a nyilvántartási rendszerben. A biztosítottak a Betegéletút szolgáltatáson keresztül érhetik el saját adataikat.Milyen változtatások tehetik ténylegesen egyszerűbbé az adminisztrációt?Az adminisztrációt egészen biztosan megkönnyíti majd, hogy a biztosítottak a rájuk vonatkozó adatokat egy helyen, az elektronikus felületen tekinthetik majd meg, a jelenlegi rendszer helyett – melyben a biztosítási jogviszonyok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) rendszerében, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások a Magyar Államkincstár Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátások szakrendszerében vannak nyilvántartva. A 2025. évi XXXIV. tv. kimondja az adminisztratív terhek csökkenését azáltal, hogy a digitalizációnak köszönhetően az államigazgatás adatbázisaiban már rendelkezésre álló adatok nem kerülnek ismételt bekérésre, illetve dokumentálásra.A papíralapú tb-kiskönyvnél találkozhatunk olyan esettel, hogy nem teljes körű. Ugyanis a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állók ellátását a kormányhivatal folyósítja, a kormányhivatalnak ezen ellátásokat pedig nem kell bejegyeznie a tb-kiskönyvbe. Ebben az esetben az e-tb-kiskönyv a gyakorlatban valóban könnyíthet az adminisztrációs terheken, hiszen bevezetéséig, amennyiben a korábban kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál elhelyezkedő munkavállalónak utóbb fizetőhellyel rendelkező foglalkoztatója lesz, a vármegyei kormányhivataloktól szükséges az ellátás megállapításához szükséges előzményadatokat bekérni.Habár a témában még nem találkozhatunk egységes joggyakorlattal, az új rendszer bevezetése rejthet[…]

Részlet a válaszából: […] semmis lesz a megállapodás, ugyanis semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit az Mt. 29–30. §-ai taglalják részletesen.Alternatív megoldást sajnos a teljes ügy és a háttér ismerete nélkül nem tudunk javasolni. A Tbj-tv.-ben szabályozott társadalombiztosítási ellátásra szóló megállapodás természetesen átgondolható. Fontos feltétel a megállapodás megkötéséhez, hogy a munkavállaló nem lehet saját jogú nyugdíjas, nem állhat biztosítási jogviszonyban, vagy annak szünetelnie kell. A megállapodás megköthető kedvezményezett személy javára is, ebben az esetben a kedvezményezettnek kell megfelelnie az adott megállapodás szerinti feltételeknek. A járulék mértéke: 22 százalék a megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege után. Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny-tv.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. Ilyen esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincadrészének szorzata. Ilyenkor a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslatra[…]

Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettség terheli.További probléma, hogy e társas vállalkozói jogviszonya – a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának g) pontja alapján – kizárja, hogy egyéni vállalkozóként a kisadózást válassza.Napi kétórás munkaviszonya alapján pedig a munkabére, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után terheli a járulékfizetési kötelezettség.Mindezeket figyelembe véve az ügyvezetés megbízási jogviszonyban történő ellátása nem szerencsés választás. A jogviszonyt minden esetben az ellátandó feladatok és a cég specialitásai alapján kell meghatározni. Megoldás lehet például,[…]

Részlet a válaszából: […] tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,– a hontalan.Belföldi– az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak esetén az a Magyarországon élő magyar állampolgár is,– az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek esetén az a legalább egy éve Magyarországon élő magyar állampolgár is,aki az Eb-tv. 80. §-ának (5) bekezdése szerinti – a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosításra vonatkozó – bejelentést nem teljesített.Amennyiben az érintett személy nem felel meg valamelyik fenti feltételnek, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem tud bejelentkezni.Ebben az esetben a Tbj-tv. 49. §-a szerinti megállapodás megkötésével szerezhető jogosultság az egészségügyi szolgáltatás biztosítására.A teljesség kedvéért tájékoztatjuk az érintettet, hogy vannak olyan esetek, amikor megállapodás nélkül is jogosult ellátásra az ukrán állampolgár, ezt azonban alapvetően befolyásolja, hogy milyen jogcímen tartózkodik hazánkban.Sürgősségi ellátásra jogosult az átmenetileg Magyarországon tartózkodó, okmányokkal rendelkező ukrán állampolgár, aki nem kért menedékes státuszt vagy tartózkodási engedélyt. Ennek keretében útlevelének bemutatása alapján heveny megbetegedés vagy sürgős szükség esetén jogosult orvosi, szakorvosi kezelésre, gyógyszerellátásra, kórházi és gyógyintézeti kezelésre, illetve gyógyászati segédeszközökre. A sürgősségi eseteken túl a gyógykezelés csak a költségek teljes összegének megtérítése, vagy a már említett megállapodás megkötése ellenében lehetséges.Oltalmazottkénti elismerését kérő és oltalmazottként (tartózkodási okmánnyal és magyarországi szálláshely címét tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal igazolva) elismert (társadalombiztosítási jogviszonyban nem álló) személyek, valamint az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező, és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező ukrán–magyar (kettős) állampolgárok betegségük esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosultak az alábbi ellátásokra:– egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;– az életkorukhoz kötött kötelező védőoltásra;– a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;– a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, gyógykezelésre, műtéti beavatkozásokra, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;– az onkológiai szakellátás, egyéb krónikus betegellátás keretében vizsgálatra és gyógykezelésre, továbbá az ártámogatással[…]