119 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.A végrehajtás alá vont tartozással és azon belül munkabérletiltással rendelkező munkavállalók eltérő jogcímű kifizetéseit a munkáltatónak minden esetben abból a szempontból kell értékelni, hogy adott juttatás letiltás alapját képező jövedelem, vagy éppen ellenkezőleg, letiltás alól mentes jövedelemnek minősül.A mérlegelést megkönnyíti, illetve elősegíti a megfelelő döntést annak a rendező elvnek az alkalmazása, hogy a kifizetési jogcím munkavégzéshez köthető, megjelenési formájában a végzett munka ellentételezését célozza, és megjelennek abban a munkabérre jellemző minősítő jegyek.Amennyiben a kifizetés a Vht. 74. § szerinti letiltás alól mentes juttatások taxatíve felsorolásában nem kapott helyet, és magán viseli a munkabérre jellemző elkülönítő jegyeket, bizonyos, hogy az a munkabérletiltás alapját képezi.A munkabérletiltás szempontjából levonás érvényesítésére rendelt kifizetési jogcím, így munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozó keresetkiegészítése munkavégzésből eredő időszakonként visszatérően fizetett juttatás, mely a foglalkoztató útján kerül kifizetésre annak ellenére, hogy a jövedelemkiegészítés biztosítása érdekében a munkáltató kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatást igényelhet.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Az egészségügyi dolgozó az őt megillető jövedelemkiegészítés után társadalombiztosítási járulékot nem fizet, azonban erről nem a járulékfizetésre vonatkozó általános szabályozás (Tbj-tv.), hanem az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése rendelkezik.Hivatkozott rendelkezés jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy a Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő[…]

Részlet a válaszából: […] meg határozattal az öregségi nyugdíjat, de a jogviszonya megszűnésének időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A 2023. évi LII. tv. alkalmazása során nyugdíjasnak minősül továbbá az a személy is, akinek a részére a nők kedvezményes nyugdíját határozattal állapították meg, vagy akinek a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt (nyugdíjat) állapítottak meg, vagy egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.A 2023. évi LII. tv. a jubileumi jutalom helyett a köznevelési foglalkoztatotti jutalom elnevezést használja. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár huszonöt, harminc és negyven év szakmai gyakorlat esetén. A szakmai gyakorlati időbe beszámítható időket a 2023. évi LII. tv. sorolja fel. Beszámítható például a szakmai gyakorlati időbe a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony stb.Ha a jogviszony azért szűnik meg, mert a dolgozó a felmentés közlésének, vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének évében esedékessé váló köznevelési foglalkoztatotti jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Tehát a kérdezőnek jár a köznevelési foglalkoztatotti jutalom a harminc év szakmai gyakorlata után, annak ellenére, hogy a jogviszonya korábban, a „jubileumi év letöltését” megelőzően szűnik meg.Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a nyugdíjazás miatt szűnik meg (áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy elbocsátás esetét kivéve), a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkoztatotti jutalom akkor is jár, ha a dolgozó legalább harmincöt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik.A köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése nyugdíjbiztosítási szempontból sem lényegtelen, hiszen annak összegét az öregségi nyugdíj összegébe bele kell számolni.Végül a nyugdíjazást követő tanítóként történő munkavállalásról. Az öregségi nyugdíj[…]

Részlet a válaszából: […] juttatható, ideértve az étkezési, illetve az oktatási költségeket is. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az óvodában, bölcsődében külső oktató végez tevékenységet külön juttatás ellenében, annak megtérítése már nem tartozik az adómentes juttatás körébe.Népszerű adómentes juttatás még a sportrendezvényre szóló ingyenes vagy kedvezményes belépő/bérlet juttatás, amely akár külföldi sportrendezvényre is felhasználható, a kulturális szolgáltatásra felhasználható jegy/bérlet juttatás, illetve az állatkertbe szóló belépő/bérlet ingyenes vagy kedvezményes juttatása. Ezek a belépők/bérletek a minimálbérnek megfelelő összegben nyújthatóak adómentesen, azaz 2025-ben mindhárom juttatásra adható 290.800 forint, összesen 872.400 forint. Az adómentesség fontos feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – ne legyen visszaváltható, valamint nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.A Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó kérdés kapcsán érdemes röviden áttekinteni a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályokat, tekintettel arra is, hogy ezek a legnépszerűbbek, és legnagyobb mértékben ezek változtak 2025. január 1-jétől.Jelenleg béren kívüli juttatásnak a Széchenyi Pihenő Kártya és a 2025. január 1-jén bevezetett lakhatási támogatás minősül.A béren kívüli juttatások értéke után a munkáltató köteles megfizetni a közterheket, mégpedig a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 100.000 forintos juttatás 128.000 forintba kerül a munkáltatónak, illetve annyival csökkenti a munkavállaló cafeteriakeretét. Nettó munkabérként kifizetve a 100.000 forint körülbelül 170.000 forintba kerülne.A SZÉP-kártyára béren kívüli juttatásként utalható összeg jelenleg évi 450.000 forint, ha a dolgozó egész évben a munkáltató alkalmazásában állt, illetve ennek arányos összege, ha a jogviszony csak az év egy részében állt fenn. Az Szja-tv. a kifizetés időpontjára, illetve annak megosztására vonatkozóan semmilyen egyéb megkötést nem tartalmaz, ami azt jelenti, hogy ha a munkáltató esetleg év közben dönt arról, hogy munkavállalói jövedelmét béren kívüli juttatásokkal is ki szeretné egészíteni, akkor is az egész éves keretet utalhatja (egy egész évben nála dolgozóknak), akár egy összegben is.A SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájának bevezetésére 2025. január 1-jén került sor az Szja-tv. 71. §-ának új, (1a) bekezdésének beiktatásával. Az alszámla egyik előnye, hogy az arra utalható összeg a SZÉP-kártya-kereten felül jár. Az Aktív Magyarok alszámlára utalható támogatás összege 120.000 forint, ha a munkaviszony egész évben fennállt, illetve, ha a magánszemély halála miatt szűnt meg. Az összeget arányosítani kell, ha a munkaviszony csak az év egy részében állt fenn.A 76/2018. Korm. rendelet 3. §-ának (2a) bekezdése értelmében a munkáltató az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az előző naptári félévben utalt pénzösszeg legalább nyolcvan százalékát már elköltötte.A Széchenyi Pihenő Kártyára tehát 2025-ben azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik egész évben a munkáltató alkalmazásában állnak, összesen 570.000 forint utalható különböző megosztásban.Felhívjuk a figyelmet, hogy a 450 ezer, illetve 120 ezer forinton felül utalt összeg már nem béren kívüli juttatásnak, hanem egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ily módon viseli a terheket. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak ez esetben már nem a juttatás összege, hanem annak 1,18-szorosa után kell megfizetnie a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót. A 100.000 forintos juttatás így már 151.040 forintba fog kerülni.A SZÉP-kártyára utalt összeg változatosan felhasználható, finanszírozható belőle utazás, uszoda, masszázs, étterem stb. 2025. január 1-jétől szintén fontos változás volt, hogy a kártyára utalt[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott saját jogú nyugellátásban,– a szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),– egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy– a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.Tehát, ha a kérdésben említett munkavállaló e körbe tartozik, akkor még abban az esetben sem szerezhet további szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet, ha a nyugellátásának folyósítását a Tny-tv. 83/A. szakasza alapján szünetelteti, vagy az a Tny-tv. 83/C. szakasza értelmében szünetel.Egészen más a helyzet, amennyiben nem saját jogú nyugdíjasról, hanem korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyről van szó. Ebben az esetben nem minősül nyugdíjasnak, és ha keresőtevékenységet folytat, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. (Mivel a kérdésben[…]

Részlet a válaszából: […] szükséges szolgálati ideje, mind a „nők 40”-hez szükséges jogosultsági ideje tekintetében teljes szolgálati időt és jogosultsági időt szerzett.Ugyanakkor a majdani nyugdíj összegét tekintve kevésbé pozitív a kép, hiszen a heti 1 órás munkaidőhöz valószínűleg alacsony járulékalap kapcsolódik, ami értelemszerűn a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegére is rányomja a bélyegét, amit tovább ront az arányos szolgálatiidő-számítás.A Tny-tv. 39. szakasza értelmében ugyanis, ha a munkaviszonyban álló dolgozó, biztosított havi járulékalapja nem éri el a minimálbér összegét – ide nem értve az Mt. szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben, valamint a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat –, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.Ez azt jelenti, hogy az érintett az adott évben (vagy ha a jogviszony, illetve e részmunkaidő jogviszony nem áll fenn az év egészében, akkor az adott időszakban) annyi nap szolgálati időt szerez, ahogy a járulékalapot képező jövedelme aránylik az adott időszakra számítandó minimálbér összegéhez.Az el nem évült időszak vonatkozásában még van némi mozgástér. Az őstermelőként befizetett járulék ezen időszak vonatkozásában visszaigényelhető, illetve a munkaviszony vonatkozásában a bevallott munkabér, illetve ennek közterhei korrigálhatók. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a munkabér visszamenőlegesen[…]

Részlet a válaszából: […] alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.Az Mt. kommentárja alapján a lényege ennek az, hogy a felek a munkavállaló alapbérét a pótlék fizetését megalapozó különleges körülmények viszonylag gyakoribb előfordulására tekintettel magasabb mértékben állapítják meg, és így az alapbér a bérpótlékot is magában foglalja. Az alapbérnek, ha a bérpótlékot is magában foglalja, nyilvánvalóan magasabbnak kell lennie a kötelező legkisebb munkabérnél, és ez esetben is irányadó, hogy a munkavállaló nem járhat lényegesen rosszabbul, mintha eseti elszámolással történne a bérpótlék kifizetése. E körben az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó, olyan munkavállalók alapbérével való összehasonlítás jöhet szóba, akik bérpótlékra nem jogosító munkakörülmények között dolgoznak.Az órabéres díjazás kapcsán fontos, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Az órabért arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, és arányosan csökkentett mértékben kell számolni, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló teljes napi munkaideje az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése értelmében magasabb, mint az általános teljes napi munkaidő,[…]

Részlet a válaszából: […] keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget. Így őt – az osztrák A1-es igazolás birtokában – Magyarországon biztosítottként bejelenteni nem kell, jogviszonyával összefüggésben járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik, illetve esetleges osztaléka is mentes a szociális hozzájárulási adó alól.Mindez azonban nem azt jelenti, hogy e jogviszonya teljes egészében mentes a társadalombiztosítással[…]

Részlet a válaszából: […] keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.Családi szerepvállalással töltött idő igazolható terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővel.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.A kérdésben szereplő nagyszülői gyermekgondozási díj folyósítási ideje is jogosultsági időnek minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából, ugyanis a Tny. szabályai nem tesznek különbséget aszerint,[…]

Részlet a válaszából: […] évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során e naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a fent meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A jogszabály szerint a járulékalap meghatározásánál a minimálbért kell figyelembe venni, ami a Tbj-tv. alkalmazásában – a törvény 4. § 14.1. pontja alapján – a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét jelenti.A garantált bérminimumot – az ugyanezen szakasz 14.2. pontja értelmében – csak az egyéni és társas vállalkozók minimumjárulék-fizetési kötelezettségének a meghatározása során kell alkalmazni.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése alapján munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.Ebből az előírásból,[…]

Részlet a válaszából: […] kivét, de havonta legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum, míg a szociális hozzájárulási adót a kivét, de havonta legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka után kell lerónia.Mezőgazdasági őstermelőként nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, hiszen a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre, amennyiben más jogviszonyban – ide nem értve a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat – biztosított. Tehát mindaddig, amíg egyéni vállalkozó és/vagy munkaviszonyban áll, mezőgazdasági őstermelőként, nem kell és nem is fizethet járulékot.A teljesség kedvéért jegyezzük[…]