Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott járuléka

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni egy felmentési idejét töltő közalkalmazott részére fizetett illetményből abban az esetben, ha 2024. október 2-től nyugdíjasnak minősül?
Részlet a válaszából: […] választ találnunk, hogy nyugdíjasnak (azaz kiegészítő tevékenységet folytatónak) minősül-e a közalkalmazott, ha a nyugellátásának a folyósítása szünetel?Az igen választ két jogszabályi hely is alátámasztja.A Tny-tv. 83/C. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja ugyancsak megerősíti, hogy az érintett kiegészítő tevékenységű státuszát nem befolyásolja, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói (ez utóbbinak az egyéni és társas vállalkozó vagy a mezőgazdasási őstermelő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címke:

Heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékminimumot az egyéni vállalkozásában annak az átalányadózónak, aki 2025. január 15-től egy heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
Részlet a válaszából: […] értelmében nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A közalkalmazott a Tbj-tv. alkalmazásában szintén munkaviszonyban álló dolgozóként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

CSED-ben részesülő mezőgazdasági őstermelő bevétele

Kérdés: Szerezhet bevételt egy heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkező mezőgazdasági őstermelő a CSED-folyósítás időszaka alatt abban az esetben, ha nincs alkalmazottja? A szülés várható időpontja 2025. május 23.
Részlet a válaszából: […] R. 1. §-a (2) bekezdésének p) pontja alapján a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül.Tehát a biztosított mezőgazdasági őstermelő a CSED tartama alatt személyesen nem folytathat tevékenységet, de – álláspontunk szerint – ettől függetlenül bevételre szert tehet. Ugyanakkor jelen esetben még a tényleges személyes munkavégzésnek sincs jelentősége, mivel nem biztosítási jogviszonyban történő munkavégzésről van vagy lenne szó. A kérdésben említett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diák-igazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
Részlet a válaszából: […] oktatásban,– a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban,– intézményben nappali rendszerű oktatás keretében– EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretébenfolytat tanulmányokat.A tanulmányok szüneteltetésének (tehát a passzív félév) tartama alatt ez a feltétel nem teljesül, hiszen a vállalkozó nem folytat tanulmányokat. Ebből következően havi minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli, illetve a Szocho-tv. ezzel megegyező előírásait [8. § (5) bekezdés] alapul véve ezen időszak vonatkozásában a minimális adófizetési kötelezettségnek is eleget kell tennie.Ami az adóhatóság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatás

Kérdés: Kell a munkaadónak járulékot vonnia abból a kifizetésből, amelyet egy üzemi balesetben elhunyt munkavállalója özvegyének peren kívüli megállapodás alapján fizet ki?
Részlet a válaszából: […] célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként (ide nem értve a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat), vagyoni elégtételként kap, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést.A kérdésben nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjról van szó, amely így összevont adóalapba tartozó jövedelem, és adókötelezettségét a felek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Kell kifizetőhelyet létesítenie annak a cégnek, amely a továbbiakban szakképzési munkaszerződés keretében is foglalkoztatni kíván közel 30 munkavállalót, így a többes jogviszonyok miatt a cég létszáma már meghaladja a 100 főt? Hogyan befolyásolják ezek a dupla jogviszonyok a rehabilitációs hozzájárulás összegét?
Részlet a válaszából: […] száma bír jelentőséggel a kötelezettség tekintetében.Azáltal, hogy a cég egyes munkavállalói többes jogviszonyban (munkaviszonyban és szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottként) állnak a munkaadónál, az ellátásra jogosult személyek száma még nem változott.Így a szakképzés miatt a kérdésben foglaltak alapján a munkaadó létszáma nem érte a 100 fős határt.Ugyanez vonatkozik a rehabilitációs hozzájárulásra is, egy munkavállalót csak egyszeresen lehet figyelembe venni. Ezen túlmenően a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottakkal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati képviselő társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre a társas vállalkozásában egy minimálbérnél magasabb díjazással rendelkező nem nyugdíjas önkormányzati képviselő, aki a cégben díjazásban nem részesül, az ügyvezetői teendőket ingyenesen látja el?
Részlet a válaszából: […] társaságnak – főszabály szerint – havonta legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Mentesül e kötelezettség alól a vállalkozás, amennyiben a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ebben az esetben azonban erről nincs szó, hiszen az érintett nem munkaviszonyban, hanem választott tisztségviselői[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címke:

Indiai állampolgár távmunkában

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a magyar hatóságok felé annak a munkáltatónak, amely munkaviszony keretében, távmunkavégzésre kíván foglalkoztatni egy indiai állampolgárt úgy, hogy a foglalkoztatott Szingapúrban lakik, és egyáltalán nem fog Magyarország területén dolgozni? Kell vonni társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve igényelni kell tajazonosítót a munkavállaló számára ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha a későbbiekben a munkaviszonnyal összefüggésben néhány napot vagy hetet Magyarországon kell dolgoznia a munkavállalónak? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat?
Részlet a válaszából: […] törvényben meghatározott szabályok szerint magában foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.Ebből az alapelvből kiindulva – mivel a munkavégzésre nem Magyarországon és nem egyezményes vagy EGT-tagállam területén kerül sor – az érintettre nem terjed ki a biztosítás, őt bejelenteni biztosítottként nem kell.Más a helyzet, amennyiben Magyarországon[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállaló visszatérése GYED alatt

Kérdés: Visszatérhet dolgozni egy rövid időre a munkáltatójához heti 15 óra munkavégzésre egy munkavállaló, aki 2024. október 17-től GYED-ellátásban részesül? Hogyan kell jeleznie a munkavállalónak a visszatérési szándékát, illetve kell kötnie egy különmegállapodást a munkáltatójával? Helyesen jár el a munkáltató, ha a szülés előtti utolsó bére alapján számolja a jelenlegi időarányos munkabérét? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a biztosítottnak a Magyar Államkincstár felé? Milyen módon tudja bevallani a munkáltató a havi 2508-as bevalláson a dolgozó részére kifizetett munkabért?
Részlet a válaszából: […] a válaszunk is ebből a feltételből indul ki.A biztosítottnak semmilyen bejelentési kötelezettsége nincs a GYED melletti munkavégzéssel kapcsolatban.Munkajogi szempontból több szabályra is figyelemmel kell lenni a munkavállaló munkába történő visszatértekor.A dolgozó a szülési szabadság lejárta után feltehetően fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit most meg kíván szakítani. Ezt bármikor megteheti, a megszüntetésre irányuló szándékát azonban legalább harminc nappal korábban írásban be kell jelentenie a munkáltató felé.A visszatérés történhet részmunkaidőben is, ehhez a munkaszerződés módosítására van szükség. A teljesség kedvéért azonban meg kell említenünk, hogy a munkáltató a munkavállaló kérésére kizárólag az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre köteles módosítani a munkaszerződést [Mt. 61. § (3) bekezdés]. Természetesen a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkaszerződés bármely pontja szabadon módosítható.A munkavállalónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a munkavállaló számára járó szabadságot a visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adnia.A másik fontos kérdés a munkabér, amit a munkavállaló visszatértekor rendezni kell. Az Mt. 59. §-a előírja a munkáltató számára, hogy a gyermek születése és gondozása miatti szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság megszűnését követően ajánlatot kell tennie a munkavállaló számára a munkabér módosítására.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Apasági szabadság igénybevétele

Kérdés: Jogosult 2025. január 31-ig igénybe venni az apasági szabadságot a 2024 szeptemberében született gyermeke után az apa abban az esetben, ha 2024-ben egy napot sem vett igénybe?
Részlet a válaszából: […] válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”Korábban az apa a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig volt jogosult az apasági szabadság igénybevételére.A módosítást beiktató 2024. évi LVII. tv. indokolása sem tért ki részletesebben e kérdésre, így a jogértelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy a szeptemberben született gyermek után járó apasági szabadságot a jelenleg hatályos törvény szerint, illetve annak értelmezése szerint január végéig kiveheti; ugyanis a gyermek születésének hónapon belüli időpontja nem releváns,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4